Először adott interjút a sajtónak letartóztatása után Tarsoly Csaba. A Fővárosi Főügyészség eleinte nem engedélyezte, de miután a Magyar Narancs bírósághoz fordult, beszélhetett a Quaestor előzetesben ülő egykori elnök-vezérigazgatója. Az ügyészség szerint 210 milliárd forint tűnt el, Tarsolyt 753-rendbeli, bűnszervezetben elkövetett csalással és kötvénykibocsátással vádolják. A vád szerint a Quaestor fiktív kötvényeket bocsátott ki, és az egykori vezér a cég házipénztárát is dézsmálta.
Az MNB büntető feljelentést tesz
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) büntető feljelentést tesz Tarsoly Csaba, a Quaestor volt elnök-vezérigazgató ellen a jegybankkal, illetve annak tisztségviselőivel szemben napvilágot látott „a rágalmazás és becsületsértés tényállításait kimerítő valótlanságai miatt” – közölte a jegybank csütörtökön az MTI-vel. Erről bővebben itt olvashat.
Az interjú legérdekesebb része már szerdán megjelent: Tarsoly arról beszélt, hogy a cég Duna City néven konferenciaközpontot akart építeni a soroksári Duna-ág mentén. A 300 milliárd forintos projekthez Tarsoly kormányzati segítséget is kapott. Állítása szerint egyenesen Szijjártó Péter Külgazdasági és Külügyminisztériuma hajtott fel egy befektetőt a Quaestornak, hogy végre beindulhasson a projekt. „2015 elején a Külgazdasági és Külügyminisztérium hozott is egy Ghaith Pharaon nevű szaúd-arábiai befektetőt tárgyalni. A Buddha Bárban volt egy nagy ebéd, ahol bemutattak neki és a titkárának, aztán én is meghívtam őket ebédelni. Utána megjelentek az irodámban a befektetők, és elmondták, hogy beszállnának a Duna City fejlesztésébe. Én kicsit keveselltem a felajánlott összeget, amire azt mondta a szaúdi befektető, hogy ha adok neki öt százalékot, akkor megszervezi a finanszírozást.”
Az interjúban az egykori cégvezér továbbra is ártatlannak vallotta magát, többször hangoztatta, ha lopni akart volna, akkor több milliárd forintot utalhatott volna el valamelyik offshore cége számlájára, és külföldre mehetett volna családjával. De állítása szerint nem ez volt a terve, hanem hogy megmentse a huszonhat évesen, tanársegédként alapított céget, amely számára az egyik legfontosabb. Az előzetesben ülő egykori vezér elmondta, hogy 1997–98-ban „külső erők majdnem teljesen tönkretették” a vállalkozást, mint fogalmazott, „ekkor történtek meg az első szabálytalanságok”. Arra az újságírói kérdésre, hogy a T2-es számlát kik hozták létre, azt válaszolta, hogy majd a bíróságon tett vallomásában elmondja.
Tarsoly elismerte, hogy tudott a szabálytalanságokról, de mint fogalmazott, azért nem jelezte a hatóságoknak, mert „meg kellett óvni ezeket a huszonéves embereket attól a helyzettől, amelyben én vagyok most. [ ] Nekem ez a legnagyobb hibám, hogy nem léptem, amikor lépnem kellett volna.”
A 210 milliárd forint eltűnését, az állítólagos kötvénykibocsátást és a T2-es számla létezését hihetetlen, légből kapott állításoknak nevezte. Mint mondta, a T2-es számláról nem tudott, mert 1997 óta nem volt benne az operatív ügyekben. A likviditási ügyeket elmondása szerint Kámory Ferenc, a Quaestor Értékpapír „treasury igazgatója” kezelte. Tarsoly az interjúban többször utalt arra, hogy az őt évek óta folyamatosan lopással vádoló Kámory, a jelenlegi koronatanú sáros bizonyos dolgokban. Mint fogalmazott: van az a mondás, hogy az ordít a leghangosabban, akinek a háza ég.
A volt cégvezető arra is rámutatott, hogy véleménye szerint a Quaestor megmenthető lett volna, ha engedik neki megvenni a Hungária Értékpapírt, miután szabálytalanságokat tártak fel a cégnél. A Hungária engedélyét végül felfüggesztették, Orbán Viktor miniszterelnök pedig a másnapi reggeli rádióinterjújában arról beszélt, hogy ő sem érti „hogy miért nem kattan a bilincs”, illetve hogy „ki kell takarítani az istállót, mert ha egy ilyen cégnél ilyen történt, akkor biztosan máshol is folytak ilyen dolgok”.
Tarsoly szerint ha Nyugat-Európában enged meg magának egy politikus ilyen szavakat, másnap már nem politikus. A volt cégvezér szerint ezt követően indult meg az ügyfelek rohama, délutánra már olyan mértékű volt a kötvényeladási szándék, hogy megtiltotta a Quaestor Értékpapír vezetőjének, hogy saját kockázatra vásároljanak vissza kötvényeket.
Az állítólagos adatmegsemmisítésekkel kapcsolatosan elmondta, nem adott erre utasítást.
Tarsoly kifejtette, „a megfelelő helyről” ígéretet kapott, hogy ha elmegy Windisch Lászlóhoz, az MNB alelnökéhez, és őszintén elmond mindent, valamint bizonyos dolgoknak eleget tesz, segíteni fognak, és a Quaestor megmarad. Orbánnak is írt levelet. Az volt a terv, hogy kérik: emeljék fel a Quaestor-csoport alaptőkéjét 200 milliárd forint értékben, cserébe a cég állampapírt vásárolt volna, az ügyfelek ezeket kapták volna meg, így legfeljebb némi kamatveszteség érte volna őket.
Nem sokkal később kiérkezett a pénzügyi felügyelet. Windisch ekkor Tarsoly elmondása szerint megkérdezte, hogy az esetet mindenképpen le akarják-e jegyzőkönyvezni. A Quaestor vezetője azt állítja, meglepődött ezen a hozzáálláson, mert szerinte ez nem szokványos eljárás, főleg az államigazgatásban.
Annak kapcsán, hogy miért a büntetett előéletű Orgován Béla lett Quaestor központi cégének vezérigazgatója, Tarsoly elmondta, a reorganizációs tanácsadó hozta Orgovánt. Kellett valaki, aki az ő várható letartóztatása után döntéseket hozhat. Orgovánt felhatalmazta Tarsoly, hogy a cég ügyeiben eljárjon. Elmondása szerint amikor a kinevezés után két nappal megtudta, ki is valójában Orgován, azonnal le is váltotta. Tarsoly azt állítja, hibázott, hogy nem nézett utána, ki is az az ember.
Az utolsó pillanatokban történt pénzkivételek kapcsán Tarsoly Csaba azt mondta: egyetlen ismerősének sem ajánlotta, hogy tegyen így. A Magyar Nemzeti Kereskedőház 3,8 milliárd forintjáról nem akart beszélni, azt majd csak a bíróságon teszi meg.
Tarsoly szerint hazugság az az állítás, hogy 1,2 milliárd forintot ő vett ki egy fiókból. Mint állította, az ezt dokumentáló táblázatban hamis információk szerepelnek, ennek töredékét sem vette ki, amit kivett, azt a győri focicsapatra fordította. Ezt azzal indokolta, hogy „a központban kicsit mostohán kezelték a futballt”, a kivett pénzeket pedig állítása szerint a játékosok bérére fordította.
Tarsoly az interjú végén elnézést kért azoktól a kisbefektetőktől, akiknek a pénze bent ragadt a Quaestorban. Mint mondta, nagyon sok álmatlan éjszakája volt emiatt az elmúlt majdnem két évben.
