A testület azért kezdeményezte, hogy vizsgálják ki a Pharaon-ügyet, mert októberben a Magyar Narancs kiderítette, hogy az FBI által az 1990-es évek óta többek körözött korrupciós bűncselekmények és terrorizmus finanszírozása miatt körözött Ghaith Pharaon vásárolta meg az Orbán Viktor miniszterelnök Cinege utcai házával szemben lévő ingatlant. Később kiderült, hogy a szír származású szaúdi milliárdos Mészáros Lőrinc sikeres felcsúti gázszerelővel és polgármesterrel együtt hajózott Splitben. Továbbá az is, hogy Pharaonnal tárgyalt Tarsoly Csaba Quaestor-vezér, ráadásul úgy, hogy a külügy ajánlotta a milliárdost a vállalkozónak.
Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke mégis úgy látta, hogy nincs szükség vizsgálatra. Ezt azzal igyekezett indokolni, hogy a magyar hatóságok jogszerűen jártak el, a schengeni szabályokat betartották, amikor vízumot adtak a külföldinek. Megismételte Orbán Viktor miniszterelnök már többször hangoztatott érvelését is, miszerint Ghaith Pharaon nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot Magyarország számára. Egyúttal az ellenzéki képviselőknek azt javasolta, hogy a témával kapcsolatban az Országgyűlésben tegyenek fel kérdéseket, mert szerinte „ott kell vitézkedni, nem a nemzetbiztonsági bizottság ülésén”.
Ellentétek
Németh arra utalt nyilatkozatában, korábban a kormánypártok arról beszéltek: lehet, hogy nem a körözött szaúdi férfi jelent meg Magyarországon, csak névazonosságról lehet szó. Ezt azóta a Belügyminisztérium is cáfolta, mivel rendelkezésre állnak Pharaon ujjlenyomatai is.
A bizottság ellenzéki tagjai – a nyilatkozataik alapján – számítottak a kormánypárti hozzáállásra, de szükségesnek tartották volta a ténymegállapító vizsgálatot. Molnár Zsolt, a testület MSZP-s elnöke szerint ugyanis annak köszönhetően lehetett volna az igazságot objektíven megismerni, az LMP-s Szél Bernadett pedig azt is felhozta, hogy annak idején a szocialista Simon Gábor ügyében lehetett ilyen vizsgálat.
A nemzetbiztonsági bizottságban egyébként a kormánypártok könnyedén meg tudnak akadályozni bármilyen ellenzéki kezdeményezést, hiszen négy fideszes és KDNP-s képviselő ül a három ellenzékivel szemben.
Orosz befolyás
Nem Ghaith Pharaon ügye volt az egyetlen, amelyben maradnak még nyitott kérdések. Az LMP-sek azt szerették volna, hogy álljon fel egy vizsgálóbizottság az orosz befolyásszerzési kísérletek elemzésére, hiszen – Szél Bernadett szerint – aggasztóan megszaporodtak azok a hírek, hogy hazánk egyre inkább ennek terepévé válik. Itt említette a jobbikos Kovács Béla ügyét, a nemzetbiztonsági átvilágításon elbukott, mégis moszkvai attaséként dolgozó Kiss Szilárd esetét csakúgy, mint például a hazai orosz propagandaoldal, a Hídfő.ru tevékenységét.
A kormánypártok azonban még azt is megakadályozták, hogy egyáltalán az Országgyűlés elé kerüljön a kérdés. Németh Szilárd arra hivatkozott, hogy ez lényegében egy új nemzetbiztonsági bizottság lenne, arra pedig nincs szükség.
Szakmai indok: nem
Elbuktatott a fideszes és KDNP-s bizottsági többség egy jobbikos kezdeményezést is. Mirkóczki Ádám törvénymódosítást javasolt, mert szerinte nonszensz, hogy az Országgyűlés külügyi bizottságának tagjai is átesnek nemzetbiztonsági átvilágításon, de nemzetbiztonsági védelem már nem illeti meg őket. Ez a jogszabályi hiányosság akkor bukott elő, amikor kiderült: a jobbikos Gyöngyösi Mártont – hiába világították át – nem kellett figyelmeztetnie a szolgálatoknak, amikor egy orosz propagandalap egyik emberével találkozott, aki még a szélsőséges Magyar Nemzeti Arcvonallal is kapcsolatban állt.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára egyszerűen csak annyit mondott, hogy nem, amikor arról nyilatkozott, hogy az Országgyűlés elé kerülhet-e a törvénymódosítási javaslat. Amikor Mirkóczki Ádám indoklást is kért, az államtitkár csak annyit mondott, hogy „szakmailag megalapozott”, amit mondott, de ennél több nem derült ki.
Így hiába támogatta mindhárom ellenzéki képviselő, hogy a parlament is foglalkozzon ezzel, a kormánypárti többség miatt ez nem fog megtörténni.
