Teljes körű anyagi, jogi és erkölcsi felelősség terheli az MSZP-t és az egykori SZDSZ-t a budapesti 4-es metró építésénél feltárt szabálytalanságokért és a korrupciógyanús ügyekért – döntött szerdán a fidesz–KDNP-s többségű Fővárosi Közgyűlés. A megállapítást az a jelentés tartalmazza, amelyet a metrókorrupciót vizsgáló, három kormánypárti és egy jobbikos képviselőből idén februárban felállt munkacsoport terjesztett elő.
Borbély Lénárd, a célfeladattal idén februárban megbízott testület elnöke azonban elismerte, hogy a 2007 és 2013 között az Európai Unió által finanszírozott legdrágább beruházás vizsgálatának eredeti célja nem teljesült. Ugyanis a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) több mint egy évvel ezelőtt készített, de csak ez év elején nyilvánosságra hozott jelentéséből az derült ki, hogy a végül 406 milliárd forintos metróépítésnél összesen 167 milliárd forint elköltésénél vetődött fel szabálytalanságok, sőt korrupciós bűncselekmények gyanúja. Ennek feltárására a hosszú évek óta eredménytelenül zajló nyomozások ellenére az említett munkacsoport arra vállalkozott, hogy kideríti: kik szerepelnek a metródossziéban, kik viselik a felelősséget a meghozott döntésekért, illetve kikhez kerülhetett a metrópénz. Borbély Lénárd szerdán azt mondta, mindez valójában az ügyészség feladata, tőlük szeretnének neveket hallani.
Mindazonáltal az elmúlt hónapok meghallgatásai nyomán a munkacsoport elnöke ismertette, hogy szerintük hogyan nőtt több mint 200 milliárd forinttal néhány év alatt az eredetileg 195 milliárd forintosra tervezett metróberuházás. Egyes volt BKV-s vezetők, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok elmondásai alapján a saját szerepük formális volt, valójában Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester, a kabinetje, valamint a pártja és a szocialisták által delegált helyettesei hozták a valódi döntéseket – mondta Borbély Lénárd. A munkacsoport elnöke a közgyűlési vitában Budapest volt vezetőin kívül mégiscsak felelősként beszélt két korábbi, MSZP által jelölt miniszterelnökről: Medgyessy Péterről és Gyurcsány Ferencről. A fideszes politikus részletesen beszélt a szakmaiatlanságról, a hozzá nem értésről is, a közgyűlési vitában pedig a jelentést élesen bíráló Horváth Csaba szocialista képviselőhöz, egykori főpolgármester-helyetteshez fordult: „Mikor fog vallomást tenni a Legfőbb Ügyészségen?”
A metróberuházás idején koalíciós szereplő Horváth Csaba és a ma már DK-s Gy. Németh Erzsébet a vizsgálódást értelmetlennek, a jelentést politikai fércműnek nevezte, a jobbikos Tokody Marcell pedig azt tudakolta, miképpen lehetséges, hogy hetedik éve sem ül senki a vádlottak padján.
Az ülésteremben szinte elszabadult a pokol. A kormánypárti Kocsis Máté kommunista ellenpropagandának minősítette az ellenzék kifogásait. Végül Tarlós István főpolgármester, aki a metrókocsik beszerzése kapcsán, az úgynevezett Alstom-ügyben már 2011-ben tett feljelentést, megjegyezte: miközben a mobilgáttal, ami a metróberuházás alig tizenhatodrészébe kerül, szinte minden közgyűlésen foglalkoznak, addig 2010 előtt a fővárosi képviselők egyetlenegy szerződést sem láttak.
A nyomozóhatóságok az Alstom-ügyben 2011-ben indított büntetőeljárást most éppen december 3-ai határidővel folytatják. A metrószerződések ügyében 2010-ben elrendelt nyomozást korábban már lezárták, ám az OLAF-jelentés alapján Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter feljelentése alapján az idén januárban kezdődött eljárást legutóbb 2018. január 28-ig meghosszabbították.
