Gulyás Gergely: Pontos és igaz állításokat tartalmaz a kormányzati plakátkampány

A brüsszeli tervekről szóló kormányzati plakátkampány minden elemében tartható, pontos és igaz állításokat tartalmaz – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján, ahol az is elhangzott, hogy a kormány a Magyar falu program keretében döntött a falusi családi otthonteremtési támogatás (csok) bevezetéséről.

Budapest, 2018. november 28. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2018. november 28-án. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

Orbán Viktor miniszterelnök hét eleji izraeli látogatásával kapcsolatban a tárcavezető azt közölte: a Jeruzsálemben nyíló magyar külgazdasági képviseletet diplomáciai státusszal hozzák létre.

Szintén kérdésre elmondta: Magyarország javasolja, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban civil szervezetek ne kapjanak központi brüsszeli támogatást. A pénzosztásnak ugyanis az az egyik következménye szerinte, hogy olyan szervezetek jutnak jelentős forrásokhoz, amelyek kritizálják a bevándorlást elutasító országokat.

Arra a kérdésre, hogy érkezett-e már pénz az Európai Bizottságtól – amit korábban bejelentettek – a határvédelemre, azt felelte: csak ígéreteket kaptak, pénzt nem.

A magyar kormány politikáját – például a családvédelmi akciótervet – érő svédországi bírálatokról Gulyás Gergely azt mondta:

a kormány arra törekszik, hogy minden EU-s tagállammal korrekt viszonyt ápoljon, de az ország belpolitikájába durván beavatkozó, kirekesztő véleményeket sosem fogja válasz nélkül hagyni. Svédország olyan mértékű intoleranciát mutat Magyarországgal szemben, amely demokratikus keretek között nehezen fogadható el

– jelentette ki.

A Magyar Tudományos Akadémia intézethálózatával kapcsolatban a miniszter megerősítette: a kormány célja, hogy az összes K+F forrást egységesen költsék el.

A kormány döntött a falusi csok szabályairól

A kormány a Magyar falu program keretében döntött a falusi családi otthonteremtési támogatás (csok) bevezetéséről – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Gulyás Gergely közölte, a falusi csok az 5000 fő alatti településeket érinti, azokat, ahol a lakosságszám a 2003. január 1-jei adatokhoz képest nagyobb mértékben csökkent, mint az országos átlag. Hozzátette: a 2887 5000 fő alatti településből 2031 érintett.

Elmondta, a falusi csokra az általános csok-szabályok vonatkoznak:

új lakás építésekor, vásárlásakor a támogatás egy gyermek esetén 600 ezer, két gyermek esetén 2,6 millió, míg három gyermek esetén 10 millió forint. A támogatás a falusi csok esetében használt lakás vásárlására, bővítésére és felújítására is felhasználható.

Közölte, a törvényjavaslatokat még tavasszal elfogadhatja az Országgyűlés, az új konstrukció július 1-jével, legkésőbb szeptember 1-jével lépne életbe.

A miniszter értékelése szerint ez a támogatás az érintett településeken egy ház megvásárlását, felújítás teljes egészében fedezheti.

Gulyás Gergely a program céljaként jelölte meg a falvak népességmegtartó erejének növelését.

Jelezte azt is, a következő, két hét múlva esedékes kormányülésen további döntések várható a leszakadó települések érdekében.

Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely elmondta, a kormány 150 milliárd forintot különített el a Magyar falu programra. Ebből az első évben 50 milliárd forintot, a következő években pedig 75 milliárd forint jut alsóbbrendű utak felújítására – részletezte. Hozzátette: a fennmaradó 75 milliárd forint megy további programokra, ebből 25 milliárd forintot hagytak falusi csokra. Véleménye szerint ez azonban kevés lesz.

Arra a kérdésre, hogy a 10 millió forintos kamatmentes hitel hány családot érinthet és mekkora forrás van rá, Gulyás Gergely azt mondta, becsléseik szerint éves szinten 70-80 milliárd forintot jelenthet, de meghaladhatja a 100 milliárd forintot is. Reméli, hogy április 2-ig a parlament elfogadja a miniszterelnök által bejelentett családpolitikai intézkedésekhez kapcsolódó törvényjavaslatokat – tette hozzá.

Több a Jobbikra, illetve párt a baloldallal történő együttműködését firtató kérdésre a politikus azt mondta, a magyar baloldal önmeghatározása – posztkommunista múltja miatt – eddig az antifasizmus elleni küzdelem volt. Ehhez képest most azokkal fognak össze, akiket néhány éve még ők neveztek nácinak – hangoztatta. Szóvá tette azt is, hogy Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság (EB) szocialista alelnökének, az Európai Szocialisták Pártja csúcsjelöltjének nincs semmi baja azzal, hogy a Jobbikkal közös listát javasol az MSZP elnöke. Ez mutatja, az Európai Szocialisták Pártjának jelenlegi állapotát.

Az ellenzék parlamenti viselkedését firtató kérdésre Gulyás Gergely közölte,

a választóknak kell megítélni, hogy az öncélú botránypolitizálás kívánatos-e. Az Országgyűlés és nem a kormány hatásköre, hogy megfelelő-e a jelenlegi házszabály

– jegyezte meg.

Az Elios-ügyre vonatkozó kérdésre a miniszter elmondta, minden uniós pályázatot túlterveznek, a források 110 százalékra írják ki azokat. Ezt követően az illetékes minisztérium, ebben az esetben az innovációs tárca megvizsgálja, hogy a keretet túlteljesítettük-e – közölte. Hozzátette: ha túlteljesítettük, akkor teljesen mindegy, hogy a fennmaradó követelések vitatottak-e, akkor sem fizeti ki az EU. Ezekben az esetekben nincs értelme a vitát folytatni, ez történt ebben az esetben is – mondta.

Kitért arra is, a minisztérium 2017-ben döntött úgy, hogy ne kerüljenek a számlák a kiküldendőek közé, mert kihasználtuk a keretet.

Az ukrán választásokra vonatkozó kérdésre azt mondta, bíznak abban, hogy az új adminisztrációval szót lehet érteni, mert a jelenlegivel nem sikerült. Ukrajnának most a kisebbségi jogokat eltipró kormánya van, amely „egy félfasziszta” oktatási törvényt fogadtatott el – tette hozzá, jelezve: továbbra is azt várják, Ukrajna változtasson a jogszabályon.

A részben orosz tulajdonú Nemzetközi Beruházási Bank a miniszter szerint ugyanolyan jogosultságokat kap Magyarországon, mint bármely más nemzetközi pénzintézet az EU tagállamaiban.

Az egészségügyre, és az egyes kórházakban felmondott érsebészekre vonatkozó kérdésekre Gulyás Gergely azt mondta, vannak hiányszakmák az egészségügyben, ahova nehéz orvost találni, de az ellátás biztonsága minden területen garantált. Ma Magyarországon nem 33 ezer orvos dolgozik, mint a kormányváltáskor, hanem 39 ezer – tette hozzá.