Hozzátette: később Szávay jelezte neki, hogy „nem olyan jól működik a gyakornoki program”, mert munkát ugyan kapnak a fiatalok, de a motiváló és tapasztalatot is kínáló utazások kimaradnak, két ilyen gyakornoki periódus után ezért mondtak le a harmadik lehetőségről.
Szerinte Kovács Béla jó szándékához nem férhet kétség, „életvezetési-munkaszervezési problémák” miatt siklott félre a gyakornoki programja.
A kémkedés vádjáról úgy nyilatkozott: Kovács Béla vele tartotta a legaktívabban a kapcsolatot a pártból, igyekezve bemutatni munkájának látványos eredményeket nem hozó aspektusait is, de ez őt különösebben nem érdekelte.
A kémvád kapcsán elmondta: soha nem hallott az EP-képviselőtől konspiratív kapcsolattartásról.
Szávay István a tárgyaláson a gyakornoki programról szólva kijelentette: nem kételkedik Kovács Béla jó szándékában, ugyanakkor Szabó Gáborhoz hasonlóan elmondta, hogy a szerződések megkötésekor nem ismerte azok tartalmát.
A Kovács Bélát elmondása szerint a korábbi pártvezetéssel 2004-ben összeismertető Biber József Tibor a tárgyaláson arról beszélt: a kapcsolatfelvétel idején olyan kicsi volt még az előző évben alapított párt, hogy „külpolitikáról szó sem lehetett”, és az alacsony taglétszám miatt szinte mindenki viselt valamilyen tisztséget.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) felvetése nyomán kivizsgált ügyben a vád szerint Kovács Béla és három társa 2012-ben és 2013-ban négy emberrel fiktív gyakornoki szerződést kötött 4, illetve 6 hónapos időtartamra, de a vád szerint a gyakornokok nem léteztek, érdemi munkavégzés nem történt, ezek fiktív szerződések voltak. Mindezzel a vád szerint a négy vádlott több mint 21 ezer euró (több mint hatmillió forint) vagyoni hátrányt okozott az EP-nek.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!