Nyolc éve folyik dezinformációs kampány Magyarország ellen

Magyarország ellen nyolc éve folyik dezinformációs kampány, egy olyan narratíva épült, amely tökéletesen alkalmas arra, hogy a hagyományos médiából Magyarországról tájékozódni kívánók teljesen más képet kapjanak az országról, mint ami a valóság – jelentette ki a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár kedden Budapesten.

Egyes nem kormányzati civil szervezetek NGO-król szólva közölte: hálózatos formában formálják a Magyarországról általuk alkotott negatív képet.

Kovács Zoltán örvendetes fejleménynek nevezte a médiában az elmúlt évben megjelenő józan hangokat, amelyek elsősorban a magyarországi gazdasági eredményekre vonatkoznak. Ebben is markáns változás történt 2017 és 2018 között. A Közép-Európában, a visegrádi országokban Magyarországról szóló tényszerű, semleges vagy esetleg „pozitívba hajló” írások is azt jelzik, érzékelik, hogy Közép-Európának „újfent van értelme”, közép-európai identitás, sajátos világlátás létezik – mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy Közép-Európa sosem lesz olyan, mint Nyugat-Európa, és ha Brüsszel ennek az okait nem veszi figyelembe és nem fogadja el, akkor képtelenség lesz összeurópai megoldásokat találni.

Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója a Magyarország nemzetközi médiaképéről készült elemzésüket bemutatva elmondta, hogy a mostani, a 2018-ról szóló elemzés hasonló következtetésre jutott, mint a 2017-ről szóló: Magyarország megjelenítése a nemzetközi médiában továbbra is „ellenszélben” történik, lényegi változást nem tapasztaltak, a semleges cikkek száma és aránya továbbra is magas (61 százalék), a kritikus, kedvezőtlen cikkek (36 százalék) aránya elsöprő többségben vannak a pozitívokhoz (3 százalék) képest.

A központ a meghatározó 120 nyomtatott és online nemzetközi sajtótermék Magyarországról szóló, politikailag releváns megjelenítéseit dolgozta fel. A kutatás 18 országra, 15 nyelvterületre terjedt ki és a 2018. január 1. és 2018. december 31. közötti közléseket vizsgálta.

Boros Bánk Levente elmondta: azt tapasztalták, hogy a nemzetközi médiai aktívabb lett Magyarországgal kapcsolatban az előző évben 2017-hez viszonyítva. Az emelkedés elsősorban a 2018-as országgyűlési választásoknak tudható be, a második helyre a Sargentini-jelentés és annak visszhangja került, míg a harmadik helyen a Gruevszki-ügy szerepel. A 2017-es évhez hasonlóan a legkritikusabbak Németország médiumai voltak Magyarországgal szemben 2018-ban – mondta.

Az elemzés összefoglalója szerint a legnagyobb figyelem Kelet-Közép-Európából irányult az országra, a nyugat-európai országokban ugyan kevesebb, de „jóval ellenségesebb” írás jelent meg Magyarországról: míg a térségbeli médiumokban mindössze 19 százalék volt a kritikus cikkek aránya, a nyugati sajtó 47 százalékban bírálta Magyarországot.