– Nem könnyű egy új lap létrehozása, mert meg kell nyerni a kutatókat, tekintve, hogy az elődkiadvány impaktfaktora 0,5 körül van. Mi azt szeretnénk, hogy néhány éven belül legalább egyes impaktfaktora legyen a Biologia Futurának, ami még mindig összehasonlíthatatlan a világ vezető tudományos lapjainak erősségével, de a Nature sem húszas faktorral indult – tájékoztatott az új szaklap céljairól Miklósi Ádám, az ELTE Etológia Tanszékének vezetője. (Az impaktfaktor a lapok erősségét mutatja, azaz azt, hogy hányan idézik az ott megjelent cikkeket.)
Az akadémikus szerint a Biologia Futura fórumot kínál a kísérleti biológia területén folytatott eredeti kutatásoknak. Érdeklődésük kiterjed a funkcionális morfológiára, az embriológiára, a genetikára, az endokrinológiára, a sejtes fiziológiára, a növényélettanra, a neurobiológiára, az ökológiára, az etológiára és a környezetbiológiára. Kifejezetten arra ösztönzik a fiatal tudósokat, hogy küldjék el olykor meghökkentő, a tudományág fővonalába nem illeszkedő kísérleti munkájukat, mert olyan kutatásokat (is) szeretnének közzétenni, amelyek hatással lehetnek a biológia jövőjére.
– Fiatalos, angol nyelvű lapot tervezünk, amelybe bárki küldhet cikket, majd a szerkesztők és a bírálók eldöntik, hogy az alkalmas-e a közlésre vagy sem. A hazai biológiával foglalkozó tudományos közösség felelőssége, hogy egymással összefogva segítenek-e egy sokra hivatott lap megszületésében – fogalmazott Miklósi Ádám, aki olyan közleményeket is vár, amelyekből alkalmazott, a piacon eladható eredmények is születhetnek. A lap főszerkesztője azt reméli, hogy a világ is felfigyel erre a lapra, és egyre többen jelentkeznek majd eredményeikkel a határon túlról. Tematikus számokat is terveznek, az első ilyen jellegű összeállítás a városi ökológia témájára koncentrál.
