Uniós szinten is kedvező helyzetben vannak a magyarországi nyugdíjasok

Igaz, hogy csak 2020. január elsejétől emelkedhet az öregségi teljes nyugdíj legkisebb havi összege, ugyanakkor a kérdés keveseket érint – nyilatkozta megkeresésünkre Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. A statisztikák azt igazolják, hogy nem élnek rosszul a magyar nyugdíjasok. Az elmúlt években ugyanis nemcsak a nyugdíjak összege nőtt hazánkban, hanem a különböző intézkedéseknek köszönhetően a vásárlóerejük is javult.

Tavaly az állam 41 milliárd forintnyi prémiumot fizetett ki az érintetteknek Fotó: Havran Zoltán

Legkorábban 2020. január elsejétől emelkedhet az öregségi teljes nyugdíj legkisebb havi összege – döntött december végén a kormány.

A minimálnyugdíj összege sok éve 28 500 forint, ami miatt nyugdíjasszervezetek, továbbá a mindenkori ellenzéki pártok is rendszerint tiltakoznak, mondván, ennyi pénzből képtelenség megélni, bár ekkora összeget nem sokan kapnak az országban a teljes ellátásra jogosultak közül.

Tavaly az állam 41 milliárd forintnyi prémiumot fizetett ki az érintetteknek
Fotó: Havran Zoltán

– Egyre csökken azoknak a száma, akik részére a nyugdíjminimumnak megfelelő összeget állapítanak meg. Míg 2016-ban 262 főnek állapították ezt meg, addig 2017-ben felére csökkent ez a szám, és már csak 134 fő új, olyan nyugdíjas volt, akiknek a nyugdíjminimumnak megfelelő öregségi nyugdíjat állapítottak meg – nyilatkozta tegnap megkeresésünkre a témával kapcsolatban Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

Ezzel párhuzamosan a 350 000 forint vagy azon felüli öregségi nyugdíjat 2016-ban 842 főnek állapítottak meg, míg 2017-ben ez a szám 45 százalékkal nőtt, 1200 fő fölé emelkedett. A fenti adatok mind jól mutatják: a nyugdíjasok sokkal nagyobb anyagi biztonságban élhetnek ma hazánkban, mint 2010-ben – tette hozzá az államtitkár.

Uniós szinten és régiós átlagban is kedvezőbb helyzetben vannak a magyarországi nyugdíjasok. Boros Imre közgazdász lapunknak korábban elmondta: az öregségi nyugdíj átlagösszege tavaly megközelítette a 130 ezer forintot hazánkban. A statisztika szerint ez egy év alatt ötszázalékos emelkedésnek felel meg. Rá­adásul a nyugdíjak reálértéke is folyamatosan nő.

– Tavaly a jelentős gazdasági növekedésnek köszönhetően az állam 41 milliárd forintnyi nyugdíjprémiumot fizetett ki az érintetteknek, márciusban pedig Erzsébet-utalványt is kaptak az idősek. Természetesen senki sem mondja azt, hogy nem lehetne még magasabb a nyugdíjak átlagértéke, ugyanakkor a legnagyobb elégedetlenség azok esetében mutatkozhat meg, akik az aktív éveik alatt megpróbáltak kibújni a járulékfizetés kötelezettsége alól, vagy épp csak a minimumot fizették be a közös kasszába – fogalmazott Boros Imre.

Ilyenek például az úgynevezett borravalós szakmák, a vendéglátók, borbélyok, a taxisok, a szabadfoglalkozású ügyvédek, valamint azok a színészek és művészek is, akik hosszú ideig a legkisebb nyugdíjjárulékot fizették maguk után. Ők azok, akik most kénytelenek alacsony nyugdíjjal beérni.

Az európai uniós meghatározás szerint egyébként a szegénység kockázatának azok az emberek vannak kitéve, akik olyan háztartásban élnek, ahol az összjövedelem nem éri el a nemzeti átlag hatvan százalékát.

Ebből a szempontból a hazai nyugdíjasok kedvező helyzetben vannak. Az Eurostat legfrissebb kimutatása szerint ugyanis míg az Euró­pai Unió átlagában az idősek 14 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, ez az arány hazánkban jóval kedvezőbb, csupán 9,1 százalék.

Ezzel pedig olyan tagállamokat utasítunk magunk mögé, mint Ausztria vagy épp Németország. Utóbbi esetében a mutató 17,5 százalékon állt 2017-ben, míg az osztrákoknál 12,1 százalékot ért el a szegény időskorúak aránya.