Az új polgári perrendtartás (Pp.) tavaly január elsején lépett hatályba. Az új szabályozás a korábbinál gondosabban, körültekintőbben összeállított keresetlevelet vár el a felektől. Ha pedig egy felperesi kereset az új szabályoknak nem felel meg, a bíró további, érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja – figyelmeztetett a kúriai bíró.
Ugyanakkor már az eddigi visszajelzésekből érzékelhető, hogy nem egységes a keresetlevelek elutasításának bírói gyakorlata, ami jogbizonytalansághoz vezethet – fűzte hozzá.
Az új eljárásrend életbe lépésétől, tavaly év elejétől jelentősen csökkent – az első félévben mintegy harminc százalékkal, de még a második félévben is mintegy húsz százalékkal – az érkező polgári ügyek száma. Ebből önmagában még messze nem következik, hogy az új Pp. rossz, ellehetetleníti a bírósághoz fordulás jogát, hiszen a szoros határidejű, rövid időn belül megindítandó ügytípusok esetében – mint amilyenek a sajtó-helyreigazítási perek vagy például a távoltartási ügyek – nem érzékelhető, hogy csökkent volna az új ügyek száma, tehát, ahol muszáj volt, ott megindították az eljárásokat.
Ám az is kétségtelen, hogy az ötéves általános elévülési időre figyelemmel, ahol lehet, a jogi képviselők és ügyfeleik kicsit kivárnak a perindítással, megfontoltabbak lettek – fejtette ki Orosz Árpád.
Az elemző csoport egyik hipotézise, hogy a keresetek visszautasításának száma nőtt, amiben a túlságosan szigorú bírói jogértelmezés is szerepet játszhatott – fűzte hozzá.
Kezdetben a visszautasítás indokai között szerepelt többek között a keresetlevél bevezető, érdemi és befejező részeinek hibás sorrendje, vagy a három alapvető kellék – a tényalap, a jogalap, valamint a határozott kérelem, hogy mit vár a felperes a bíróságtól – nem megfelelő megjelölése, de előfordul, hogy a felperes még saját azonosító adatait sem közli megfelelően – ismertette a bíró.
Az új szabályok értelmezése tehát a jogalkalmazóknak és a jogkereső közönségnek egyaránt okoz nehézséget. Ezek feltárását célozza a napokban munkába álló új kúriai joggyakorlat-elemző csoport, amely a keresetlevelek visszautasításának gyakorlatát vizsgálja. Az elemzőcsoport nem titkolt szándéka, hogy hangsúlyozottan a törvény keretei között maradva a nagyon szigorú, „betűbírói” megközelítéstől egy kicsit megengedőbb értelmezés felé mozdítsa el a joggyakorlatot – fűzte hozzá Orosz Árpád.