A Kúria vizsgálja a keresetlevelek visszautasításának gyakorlatát

A Kúria a napokban kezdi el vizsgálni a keresetlevelek visszautasításának, befogadásának gyakorlatát – mondta el egy háttérbeszélgetésen Orosz Árpád, a legfelsőbb bírói fórum tanácselnöke.

Az elemző csoport várhatóan ezernél több elutasító döntést vizsgál majd át: minden megyében, valamint a fővárásban ötven-ötvenet, járásbírósági és törvényszéki ügyeket egyaránt. A csoport munkájában kúriai és alsóbb fokú bírák mellett részt vesz az ügyvédi kar és az ügyészség képviselője, egyetemi professzor és olyan elméleti szakember, aki a jogalkotás előkészítésében is részt vett.

Még az ügyészséggel is megesett, hogy amikor polgári pert akart indítani, a bíróság visszautasította a keresetét. Minden ilyen esetben felmerül a kérdés, hogy a felperes járt el hanyagul vagy a bíró volt túl szigorú – jegyezte meg a kúriai bíró. Öncélú visszautasításnak semmiképpen nincs helye – hangsúlyozta.

A kereset visszautasításkor az észlelt hiányosságokat a bírónak meg kell jelölnie, hogy a felperesi oldal minél előbb korrigálhassa hibáit és ügye minél hamarabb az érdemi elbírálás szakaszába kerülhessen – tette hozzá.

A bírónak azonban az ellenérdekű felek között zajló úgynevezett kontradiktórius eljárás kényes egyensúlyára is ügyelnie kell: miközben felhívja a figyelmet egy kereset hibáira, hiányosságaira, ne ő adja a felperes szájába a beadvány helyes, különösen nem az általa helyesebbnek vélt tartalmát, mert azzal már az alperest hozhatja hátrányos helyzetbe – figyelmeztetett.

A jogértelmezési problémák feloldásánál sosem szabad megfeledkezni arról, hogy a per kontradiktórius eljárás, amelyben ha az egyik félnek kedvezünk, azzal a másik fél helyzetét nehezítjük. A pártatlan, tisztességes eljárás kényes egyensúlyára mindig vigyázni kell – magyarázta a bíró.

A jogértelmezési nehézségekről szólva Orosz Árpád úgy fogalmazott, hogy a törvényt nemcsak érteni, hanem érezni is kell. Egy, az egész polgári eljárást átfogó jogszabályt összefüggéseiben átlátni nem könnyű, idő kell hozzá. Az előző polgári perrendtartásnál is voltak egyes pontokon évtizedekig húzódó értelmezési nehézségek, bizonytalanságok – említette meg.

A szakember elmondta: a járásbíróságokon nem kötelező jogi képviselővel eljárni, a felek maguk is beadhatják keresetlevelüket. Erre a célra egy 26 oldalas formanyomtatvány szolgált, amelyben megadott kérdéssorra kellett válaszolni. Mivel nem mindenütt sikerült elkerülni a szakmai zsargont, a laikusok számára ez nem mindig volt könnyen értelmezhető. De ez valószínűleg sok más állami szerv, hatóság iratairól is elmondható – jegyezte meg.

A jó hír az, hogy a napokban életbe lépő új szabályzás nyomán ez a dokumentum jelentősen egyszerűsödik, terjedelme 9 oldalra csökken, így remélhetőleg könnyebben kezelhetővé válik a nem szakmabeliek számára is – mondta Orosz Árpád.