Erdő Péter: Újra kell építeni a teljes közösségi életünket

Hamarosan megkezdődik a józsefvárosi Szent József-plébániatemplom felújítása, amely idén ünnepli fennállásának 220. évfordulóját. Ebből az alkalomból tegnap Erdő Péter bíboros celebrált itt szentmisét, ahol többek között az egyházközségek missziós tevékenységének fontosságára hívta fel a figyelmet.

A bíboros arról is beszélt, hogy fel kell kelteni a nem hívők figyelmét, meg kell hívni őket Fotó: Mirkó István

– A lelkünket, a magatartásunkat, a teljes közösségi életünket újra kell építeni. A plébánia missziós közösség, közös küldetésünk van a körülöttünk élő világban – jelentette ki Erdő Péter bíboros, aki tegnap a józsefvárosi Szent József-plébániatemplomban mutatott be ünnepi szentmisét.

Az esztergom–budapesti érsek a közös küldetés kapcsán megjegyezte: fel kell kelteni a nem hívők figyelmét, meg kell hívni őket, és olyan élményt kell nyújtani nekik, amely megragadja és a templomban marasztalja őket.

A bíboros arról is beszélt, hogy fel kell kelteni a nem hívők figyelmét, meg kell hívni őket
Fotó: Mirkó István

A józsefvárosi egyházközség tegnap a templom fennállásának 220. évfordulóját ünnepelte, illetve annak védőszentjére, Szent Józsefre emlékezett. A szentmisén jelen volt mások mellett Sára Botond józsefvárosi polgármester és Sántha Péterné VIII. kerületi alpolgármester is.

Michels Antal plébános a tegnapi szentmisén örömmel újságolta el, hogy a templom megújul, a munkálatok hamarosan elkezdődnek, a közterület-foglalási engedélyt már megkapták.

A józsefvárosi Szent ­József-plébániát Batthyány József hercegprímás alapította 1777-ben, a templomot pedig 1797-ben kezdték építeni, amelynek érdekessége, hogy a benne található főoltárkép a második legnagyobb Magyarországon.

A plébánia fennállása alatt Michels Antal előtt összesen huszonkét plébános teljesített helyben papi szolgálatot. A leghosszabb ideig, 37 évig Kanovics Béla vezette a plébániát 1869 és 1906 között.

– A millennium évében ez a világ legnagyobb plébániája volt, ami azt jelenti, hogy a plébános mellett tizenegy káplán szolgált a templomban. A plébánia most is rendkívül nagynak számít, mert az épület ötemeletes, lift is van benne, és a teljes területe ezer négyzetméter.

Működik nálunk brazil kávézó, van irodánk, cserkészotthonunk, több papi lakásunk, egy kisebb kollégiumunk, és helyet kap az épületben a Regnum-csoportunk és a brazil Shalom ­missziós közösség is – mondta el kérdésünkre Michels Antal.

A plébános kifejtette: régen óriási terület tartozott a plébániához, éppen ezért nem volt ritka, hogy egy-egy évben öt-hatszáz gyermeket is megkereszteltek, így 1777 óta jóval több mint százezren felvehették itt a szentséget.

Az elsőáldozók és a bérmálkozók száma ennél valamivel kevesebb volt, házasságot pedig több tízezren köthettek. Az ezekkel kapcsolatos anyakönyvek több szekrényt is megtöltenek, pedig az 1896-nál régebbi dokumentumokat Esztergomban őrzik.

Michels Antal több érdekességet is megemlített a plébánia történetével kapcsolatban, például azt, hogy Szendrey Júliát, Petőfi Sándor feleségét a templomban ravatalozták fel 1868-ban, és innen kísérték utolsó útjára; Babits Mihály és felesége, Tanner Ilona pedig itt fogadott örök hűséget egymásnak.

Sőt, 1849-ben egy rövid ideig itt rejtegették Batthyány Lajos, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke koporsóját.

A jelennel kapcsolatban a plébános örömtelinek nevezte, hogy folyamatosan növekszik a házasságkötések és a jegyesoktatásra járók száma. Michels Antal a jegyesek mellett a családokra is fókuszál, sőt tervezi, hogy a férfiaknak külön csoportot indít. Ezt azzal indokolta, hogy a férfiak kivonultak a családból, sokuk nem érett a családalapításra és -fenntartásra.

Szavai szerint a fiúknak meg kell tanulniuk, hogy mit jelent férfinak lenni, ezért indulhatna egy kör a témában, aminek a józsefvárosi plébánia lehetne a központja.