Közölte, hogy a kulturális bizottság ülésén a 17 tagállam parlamentjeiből delegált képviselők tárgyaltak a kulturális együttműködés új perspektíváiról, a határokon átnyúló turizmus fejlesztési programjairól, és az új kulturális turisztikai területről, a zarándokutakról a KEK országaiban. A határon átnyúló és a vallási turizmus a közép-európai régióban egyre inkább fejlődik, amit a tagállami képviselők szándékai szerint tovább kell erősíteni – hangsúlyozta.
Kitért arra, a tanácskozáson a turisztikai ügynökség képviselői beszámoltak a magyar turizmus 2018-as rekordévéről. A nemzetközi résztvevők megismerhették Magyarország példájából, hogy a turizmus jó befektetés. Az északkelet-magyarországi régió is azt bizonyítja Európa számára, hogy a turizmus a magyar gazdaság húzóágazata, amit tovább kell fejleszteni – emelte ki.
Az elmúlt években a régióban – Tokaj-hegyalja, Abaúj és Zemplén térségében – több mint 50 milliárd forint értékben valósultak meg komplex, összehangolt fejlesztések, ezek között a sárospataki termálfürdőt vagy a füzéri vár felújítását emelte ki. Ezekkel megduplázódott a látogatók száma – mutatott rá.
Az idegenforgalom összeköti a régió országait, a tanácskozáson elfogadott közös nyilatkozat szerint ennek erősítése hozzájárul az országok GDP-jének növekedéséhez – fejtette ki, hozzátéve: a turizmusnak az egész gazdaságra nézve jelentős hatása van, stratégiai ágazat, a versenyképességet és a foglalkoztatást egyaránt elősegíti. Ezt is megforgalmazták a közös nyilatkozatban.
Kitért arra is, hogy Magyarország az egyik legbiztonságosabb úti cél a régióban, ami szintén hozzájárult az ágazat rekord eredményeihez, a kormányzati intézkedésekkel kiegészülve.
Hörcsik Richárd elmondta: az ülésen ajánlásokat fogalmaztak meg a magyar tapasztalatokról, amelyeket a képviselők a tagállamuk kormánya felé továbbítanak. Hozzátette: 2018-2019-ben Magyarország tölti be a KEK parlamenti dimenziója kulturális bizottság elnöki tisztségét. A szervezet idén ünnepeli fennállásának 30 évfordulóját – mondta.
