Bizonytalanná vált a kormány döntése abban a kérdésben, hogy tovább használjuk-e a Magyar Honvédség által alkalmazott Gripen vadászgépeket a lízingszerződés lejárta után – tudtuk meg katonai forrásból.
A gépek bérléséről szóló megállapodás 2026-ban jár le, akkor magyar tulajdonba kerülnek, de a szakértők szerint hét év múlva szóba kerülhet az úgynevezett négy és feledik generációs gépek kivonása a hadrendből, mert ezeket addigra túlhaladja a technikai fejlődés.

Fotó: Mirkó István
A Magyar Honvédségnek bérelt Jas 39 Gripenek ugyan sokkal fejlettebbek a hetvenes-nyolcvanas évekre kifejlesztett, igazi negyedik generációs repülőgépeknél, de nem érik el az Amerikai Egyesült Államokban kifejlesztett ötödik generációs harci repülőgépek, például az F–22 Raptor és az F–35 Lightning-II műszaki színvonalát.
Ezért nevezik ezeket a repülőgépeket általában 4+ vagy „négy és feledik generációsnak”. Elképzelhető, hogy ezért más, korszerűbb vadászgépek beszerzésében gondolkodik majd 2026 után a honvédség.
A kormány már 2012-ben úgy döntött, újratárgyalja és meghosszabbítja a lízingszerződést további tíz évre. Az átütemezés jelentős, bruttó 63 milliárd forint megtakarítást eredményezett, mivel az addigi 16 800 órányi repülési időt 32 800 órára módosították, és ez a majdnem kétszeres repülési idő kevesebb mint ötvenszázalékos többletkiadással járt, miközben a költség a kiképzést is tartalmazta.
Ha nem sikerült volna a hosszabbítás, akkor nem tudtuk volna üzemeltetni a repülőgépeket. Információink szerint a Gripenek alkatrészellátása és megfelelő felfegyverzése is akadozott az elmúlt években, emiatt több miniszter is kénytelen volt tárgyalásokat kezdeményezni a svéd féllel.
Mint ismert, Magyarország két kétüléses és 12 együléses Gripen vadászrepülőgépet rendelt Svédországtól, ezeket 2006 márciusa és 2007 decembere között adta át a svéd fél. Az eredeti szerződés értelmében a gépeket Magyarország tízéves bérleti szerződés keretében üzemeltette volna, mielőtt magyar tulajdonba kerülhetnek.
A 2001 decemberében aláírt, akkori árakon 210 milliárd forint összértékben meghatározott szerződés magában foglalta a Gripenekhez tartozó földi berendezéseket – például a szimulátort –, valamint a pilóták és a műszaki személyzet kiképzését is. A vadászgépekért kifizetendő bérleti díj 110 százalékának ellentételezését vállalták a svédek.