időjárás 25°C Pál 2022. június 30.
logo

Lecserélhetik a Gripen vadászgépeket

Haraszti Gyula
2019.03.07. 05:50
Lecserélhetik a Gripen vadászgépeket

Hét év múlva a Magyar Honvédség tulajdonába kerülhetnek a Gripenek, mégis elképzelhető, hogy inkább kivonják majd ezeket a vadászgépeket a hadrendből — tudta meg a Magyar Nemzet. Katonai forrásaink szerint felmerült, hogy az úgynevezett négy és feledik generációs gépek helyett korszerűbb, ötödik generációs eszközöket szereznek be 2026 után a légierő számára.

Bizonytalanná vált a kormány döntése abban a kérdésben, hogy tovább használjuk-e a Magyar Honvédség által alkalmazott Gripen vadászgépeket a lízingszerződés lejárta után – tudtuk meg katonai forrásból.

A gépek bérléséről szóló megállapodás 2026-ban jár le, akkor magyar tulajdonba kerülnek, de a szakértők szerint hét év múlva szóba kerülhet az úgynevezett négy és feledik generációs gépek kivonása a hadrendből, mert ezeket addigra túlhaladja a technikai fejlődés.

A Jas–39 típusú repülők nem érik el az ötödik generációs amerikai gépek színvonalát
Fotó: Mirkó István

A Magyar Honvédségnek bérelt Jas 39 Gripenek ugyan sokkal fejlettebbek a hetvenes-nyolcvanas évekre kifejlesztett, igazi negyedik generációs repülőgépeknél, de nem érik el az Amerikai Egyesült Államokban kifejlesztett ötödik generációs harci repülőgépek, például az F–22 Raptor és az F–35 Lightning-II műszaki színvonalát.

Ezért nevezik ezeket a repülőgépeket általában 4+ vagy „négy és feledik generációsnak”. Elképzelhető, hogy ezért más, korszerűbb vadászgépek beszerzésében gondolkodik majd 2026 után a honvédség.

A kormány már 2012-ben úgy döntött, újratárgyalja és meghosszabbítja a lízingszerződést további tíz évre. Az átütemezés jelentős, bruttó 63 milliárd forint megtakarítást eredményezett, mivel az addigi 16 800 órányi repülési időt 32 800 órára módosították, és ez a majdnem kétszeres repülési idő kevesebb mint ötvenszázalékos többletkiadással járt, miközben a költség a kiképzést is tartalmazta.

Ha nem sikerült volna a hosszabbítás, akkor nem tudtuk volna üzemeltetni a repülőgépeket. Információink szerint a Gripenek alkatrészellátása és megfelelő felfegyverzése is akadozott az elmúlt években, emiatt több miniszter is kénytelen volt tárgyalásokat kezdeményezni a svéd féllel.

Mint ismert, Magyarország két kétüléses és 12 együléses Gripen vadászrepülőgépet rendelt Svédországtól, ezeket 2006 márciusa és 2007 decembere között adta át a svéd fél. Az eredeti szerződés értelmében a gépeket Magyarország tízéves bérleti szerződés keretében üzemeltette volna, mielőtt magyar tulajdonba kerülhetnek.

A 2001 decemberében aláírt, akkori árakon 210 milliárd forint összértékben meghatározott szerződés magában foglalta a Gripenekhez tartozó földi berendezéseket – például a szimulátort –, valamint a pilóták és a műszaki személyzet kiképzését is. A vadászgépekért kifizetendő bérleti díj 110 százalékának ellentételezését vállalták a svédek.

A Gripenek beszerzéséről szóló döntésnél többek között Orbán Viktor miniszterelnök, Pintér Sándor belügyminiszter, Szabó János akkori honvédelmi miniszter, Matolcsy György gazdasági miniszter és több államtitkár is, köztük Hende Csaba –mint az Igaz­ságügyi Minisztérium politikai államtitkára, későbbi honvédelmi miniszter – is jelen volt.

A kabinet döntött a honvédség „harcászati repülőerejének fejlesztéséről”, megvizsgálta a HM előterjesztéseit a vadászgépekkel kapcsolatban, és nemzetgazdasági, valamint biztonságpolitikai szempontokra miatt úgy döntött, hogy az ajánlatok közül a svéd kormány ajánlata a legkedvezőbb.

A magyar légierő modernizálása még 1993-ban, az Oroszországtól vásárolt 28 darab MiG–29-es vadászrepülőgép hadrendbe állításával vette kezdetét.

Hivatalosan évekkel később jelentették be Magyarország érdeklődését a Gripen típusú svéd harci repülőgépekre, majd 1995 szeptemberében Horn Gyula miniszterelnök Budapesten elvi együttműködési programot írt alá a svéd Investor ipari-pénzügyi csoport elnökével és a JAS–39 Gripen repülőgépet gyártó SAAB vállalat elnök-vezérigazgatójával. 2001 februárjában 24 darab JAS–39 Gripen típusú gép kölcsönadásáról szóló svéd ajánlat érkezett a Honvédelmi Minisztériumhoz, majd ősszel a nemzetbiztonsági kabinet úgy döntött, hogy 14 darab negyedik generációs, többfunkciós JAS–39-es 12 éves bérletéről kezdenek tárgyalásokat, a gépek fegyverzetét pedig az Egyesült Államoktól szerzik be.