Szakértő: A bevándorlási politikának óvatosnak kell lennie

A bevándorlási politikának óvatosnak kell lennie, nemet kell mondani a kötelező kvótákra – mondta Roman Joch cseh filozófus előadásában pénteken a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti migrációs konferenciáján.

Kifejtette: szükség van bevándorlásra, de csak bizonyos feltételek mellett, például nem lehet túl nagy létszámú, mert akkor a társadalom úgy érzi, elözönlik a migránsok. Továbbá a bevándorlás nem lehet kampányszerű, kontrollálatlan, és az is elengedhetetlen, hogy a bevándorlók elfogadják a befogadó társadalom értékeit.

A csehek úgy látják, hogy Nyugat-Európának nem sikerült integrálnia a muszlimokat. Az iszlamisták elutasítják az európai értékeket, és nem áll távol tőlük az erőszak sem. A csehek pedig úgy vélik, ha Nyugat-Európának nem sikerült az iszlám bevándorlók integrálása, akkor miért sikerülne ez a cseheknek? – mondta a filozófus.

Nemet kell mondanunk a kötelező bevándorlásra, a migráns kvótákra – szögezte le Roman Joch.

Rámutatott: a kivándorlás egy országból minden bizonnyal alapvető, korlátozhatatlan emberi jog, de a bevándorlás egy országba már csak bizonyos feltételekkel lehetséges, például függ a befogadó közösség hozzájárulásától.

A társadalom bizalmával él vissza, aki az emberek beleegyezése nélküli bevándorlást támogatja, ez nem demokratikus. Az az állam pedig, amelyik nem tudja megvédeni határait, saját létét veszélyezteti – figyelmeztetett Roman Joch.

Ayaan Hirsi Ali, a Harvard és a Stanford egyetemek oktatónője elmondta: Szomáliában született és élt fiatalkorában. Abban az országban, ahol a lánygyermekek 97 százalékának megcsonkítják a nemi szervét, a kislányokat idegen férfiakhoz adják hozzá, a becsület nevében házi őrizetben tartják, verik és olykor megölik a feleséget.

A vallásommal élnek vissza, akik a szabadság alkotmányát a politikai iszlámmal akarják felváltani – jelentette ki a szomáliai nő. Elmondta, hogy fiatalon a hazájában az Iszlám Testvériség tagja volt, hitt a dzsihádban és a többi muzulmánhoz hasonlóan azért fohászkodott, hogy semmisüljön meg Izrael, Amerika, a zsidók, a keresztények és a hitetlenek.

Ayaan Hirsi Ali elmondta: a muszlimok egy része iszlamizálni akar más országokat, s ennek eszköze a hitélet, az oktatás, a munka, ez zajlik Nyugat-Európa mecseteiben, egyes iskolákban és munkahelyeken is. Ez a radikális politikai iszlám legalább olyan totalitárius mint egykor a kommunizmus vagy a fasizmus volt, de miután vallási, kulturális tevékenységnek álcázzák, a szabadságjogok nevében védelmet élvez.

A muszlim nő ugyanakkor leszögezte: nem minden muzulmán ilyen. Egyre több muszlim fiatal vonja kétségbe a radikalizmust, reformálni szeretné az iszlámot, de ezért fenyegetéseket kap Nyugat-Európában is, holott védelmet érdemel.

Az egyetlen járható út a radikális politikai iszlámmal szemben, ha a Nyugat felvállalja közösséget a reformerekkel. A szabadság alkotmánya magasabb rendű, mint a politikai iszlám – hangsúlyozta Ayaan Hirsi Ali.

Saul Kelly, a hadtudományok professzora előadásában arról beszélt, hogy több korrupt, széteső észak-afrikai állam határvédelme összeomlott, ez nyitott utat Európa felé a migránsáradatnak. Az elmúlt évtizedben sok évszázados rabszolga-kereskedelmi útvonalak éledtek újjá, például a Szaharán keresztül vezető.

Nyugat-Európa egyes országai ugyanakkor gazdasági érdekeiket követve, a munkaerőhiány megoldásaként tekintenek a beözönlő migránsokra. Sajátos, hogy ezek a nyugati államok a 19. században még a rabszolgaság elleni fellépés élharcosai voltak, ma azonban már legalizálni próbálják a migrációt, de közben nem kérdezik meg sem az európai, sem az afrikai embereket – magyarázta a szakember.

A megoldás azoknak az államoknak az újjáépítése, megerősítése, amelyeken keresztül a rabszolga-kereskedelem zajlik – mondta Saul Kelly a Mathias Corvinus Collegium által szervezett háromnapos nemzetközi konferencia nyitónapján.