Szijjártó Péter: A magyar közösségek jogait semmilyen nyomás hatására nem áldozzuk fel

A magyar közösségek jogainak védelmét ígérte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülésén, az Országházban.

Budapest, 2019. március 8. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (k) beszél, mellette Kövér László, az Országgyûlés elnöke (j) és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelõs államtitkára (b) a Kárpát-medencei Magyar Képviselõk Fórumának (KMKF) plenáris ülésén az Országház Vadásztermében 2019. március 8-án. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

A Kárpát-medencei magyar nemzeti közösség továbbra is számíthat a magyar kormányra

Magyarország külpolitikája a jövőben is Közép-Európa-orientált lesz

Idén is folytatódnak a határon túli gazdaságfejlesztési programok

„A magyar külpolitika továbbra is kitart amellett, hogy a magyar közösségek jogait semmifajta geopolitikai érdek oltárán nem fogjuk feláldozni, dacára mindenféle nyomásnak, függetlenül attól, hogy annak a nyomásnak milyen a mértéke, és milyen – adott esetben – jó baráttól származik” – jelentette ki Szijjártó Péter, azt ígérve a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösség tagjainak, hogy továbbra is számíthatnak a magyar kormányra és a magyar külpolitikára.

Ukrajnáról szólva hangsúlyozta: bármilyen „nagy vagy erős barát” gyakoroljon is nyomást Magyarországra, a magyar kormány nem adja fel azt a politikát, amelynek keretében továbbra is megvétózza a NATO-Ukrajna bizottsági ülések összehívását, illetve nem támogatja az Ukrajna európai vagy euroatlanti integrációját előrevivő lépéseket, amíg az ukrán kormány fel nem számolja magyarellenes politikáját és vissza nem adja az elmúlt években parlamenti döntésekkel a magyaroktól elvett jogokat.

A külügyminiszter szerint

amit Ukrajna kormánya tesz a kárpátaljai magyar közösséggel, az ellentétes az európai értékekkel és a nemzetközi jogszabályokkal is.

Ráadásul – folytatta – az ukrán parlament napirendjén lévő javaslatok egyre nehezebb helyzetbe hoznák a 150 ezer fős magyar közösséget, amelyet a közigazgatási reform keretében három külön közigazgatási egységre bontanának szét.

Szijjártó Péter közölte: Magyarország és a magyar kormány külpolitikája a jövőben is Közép-Európa-orientált lesz, amelyben továbbra is rendkívül erős Kárpát-medencei fókusszal kell számolnia mindenkinek. Úgy vélte: az elmúlt évek nagy változásainak Közép-Európa a nyertese, amit az is bizonyít, hogy a régió az európai növekedés motorjává vált, illetve, hogy korábban elképzelhetetlen szorosságú politikai szövetség jött létre a térség államai között.

2020 legyen a nemzeti összetartozás éve!

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma – összhangban Kövér László házelnök javaslatával – felkéri az Országgyűlést és a magyar kormányt, hogy a 2020-as esztendőt nyilvánítsa a nemzeti összetartozás évének – többek között ezt tartalmazza a fórum budapesti plenáris ülésén pénteken elfogadott zárónyilatkozat.

A miniszter felidézte, néhány éve még vita volt arról, mi a helyes politika: ha a magyar közösségek életét érintő nehézségek megoldását alapfeltételként szabják a szomszédos országokkal kapcsolatos minden további kérdés tekintetében, vagy inkább a vitás kérdések megoldása érdekében az élet más területein építenek egymással barátságot.

Szijjártó Péter szerint az a stratégiai döntés, hogy praktikus és pragmatikus kérdésekben Magyarország jó viszonyra törekszik szomszédaival, igenis javította a magyar nemzeti közösségek életkörülményeit, amit a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetői is visszaigazolnak.

Elmondta:

az elmúlt tíz évben Magyarország és a Kárpát-medencei szomszédai közötti gazdasági együttműködés dinamikusan bővült, a kereskedelmi forgalom 61 százalékkal nőtt,

ami olyan szintű kölcsönös függést hozott létre gazdaságilag, amely szükségessé és nélkülözhetetlenné teszi az együttműködés fejlesztését az élet más területein is.

A miniszter beszámolója szerint a szomszédos országokban végrehajtott gazdaságfejlesztési programokban 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban 37 ezer kis- és közepes vállalkozásnak és mezőgazdasági vállalkozónak adtak támogatást 60 milliárd 800 millió forint értékben, 108 milliárd forintnyi beruházást indukálva.

Közölte, idén is folytatják a határon túli gazdaságfejlesztési programokat: Erdélyben a székelyföldi mezőgazdasági nagy értékű beruházásokra 25 milliárd forintos keretösszeggel írnak ki pályázatot, Felvidéken 10 milliárd forintos pályázattal támogatják az integrációval egybekötött nagyberuházásokat, Vajdaságban 1,5 milliárd forint értékben a falusi házvásárlást, a falusi vendéglátást és a turisztikai beruházásokat segítik, Muravidéken és Drávaszögben pedig 1-1 milliárd forintra lehet majd pályázni falusi ház- és a földvásárlásra.

Megjegyezte: Ukrajna kivételével mindenhol sikerült a politikai vezetéssel is megállapodni arról, hogy ne tekintsenek ellenségesen ezekre a programokra, ugyanakkor „dacára a viharos körülményeknek”, a program Kárpátalján is folytatódik, egy 5,2 milliárd forintos pályázattal.

Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy helyben erősítsük meg a magyar nemzeti közösségeket

– összegzett Szijjártó Péter.

A miniszter szólt arról is, hogy idén is a folytatódik az új határátkelőhelyek építése: májusban a magyar-szlovén határon, majd a magyar-szerb határon adnák át új átkelőpontokat, 2021 végéig pedig a magyar-szlovák határon épül meg hat új határátkelő, köztük két új Ipoly-híd.

Kövér László: Újszerű hadviselés zajlik Európa ellen

Az Országgyűlés elnöke szerint a napjainkban az erőforrásokért zajló világpolitikai küzdelemben „az alávetésre és kifosztásra szánt” Európa ellen egy újszerű, 21. századi hadviselés folyik, amelyben elsődlegesen nem a területet, hanem a tudatot akarják megszállni.