A baloldal régen keményen bírálta az Akadémiát

Az MSZP—SZDSZ-kormány miniszterei bő tíz évvel ezelőtt szintén az innováció hiányát és a szabadalmak alacsony számát kérték számon az Akadémián. Az ellenzéki sajtó és politikusok most viszont azt hangoztatják, hogy a szaktárca putyini mintára alakítaná át az akadémiai kutatóhálózatot, és semmibe veszi a kutatási szabadságot. A Palkovics László vezette minisztérium azonban inkább a német rendszer alapján tervezi a reformokat.

Kóka János és Hiller István a testület megújítását akarta Fotó: MTI/Kovács Tamás

Az orosz helyzettel vont párhuzam csak annyiban állja meg a helyét, hogy az ottani kutatóintézetek nem voltak elég hatékonyak, ezért kezdett reformokba az ottani kormányzat is. Az Orosz Tudományos Akadémia egy kutatóra jutó publikációinak átlagos száma és a kutatók idézettségi indexe is jelentősen elmaradt a Max Planck Társaságnál mért adatoknál. A szovjet rendszerű akadémiai kutatóhálózatban dolgozó kutatók elkényelmesedtek és motiválatlanok voltak. Palkovics László ezért is szeretné, hogy az akadémiai kutatóintézet-hálózat ne az Akadémián belül, hanem azon kívül működjön. A magyar kormány céljai tehát lehetnek hasonlóak az oroszéhoz, a várható intézkedések azonban a legmesszebbmenőkig különböznek az ottani megoldástól.