Feldman Zsolt: Értékválasztás előtt állunk

Értékválasztás előtt állunk: a május 26-i európai parlamenti voksoláson abban a kérdésben is döntünk, hogy a magyar agrárium érdekei mentén politizáló erőket támogatunk, vagy hagyjuk, hogy a brüsszeli bürokrácia olyan költségvetést fogadjon el, amely a bevándorlást támogatná a mezőgazdaságból élőknek, a vidéki embereknek járó forrásokból – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára Lengyeltótiban csütörtökön.

Feldman Zsolt a somogyi településen rendezett agrárfórumot megelőző sajtótájékoztatón közölte, hogy az Európai Unió 2021-2027 közötti, a brüsszeli bürokrácia által letett költségvetési javaslata szerint a közösség agrárbüdzséjét 20 százalékkal kurtítanák meg az előző költségvetési ciklushoz képest. E szerint Magyarország a 2014-2020 közötti 12,3 milliárd eurónál 2 milliárd euróval kevesebb pénzhez jutna, a felhasználása pedig nehezebb lenne, több adminisztratív teherrel járna. „Bátran mondatjuk, hogy a javaslatcsomag ebben a formában elfogadhatatlan” – fogalmazott.

Az államtitkár kiemelte: a magyar mezőgazdaság Európa három leggyorsabban fejlődő agráriuma közé került az elmúlt időszakban a magyar gazdálkodók és a kormányzat közös munkájának eredményeként.

A magyar agrár-élelmiszergazdaság exportja 9 milliárd euróra nőtt, ebben jelentős szerepe volt annak, hogy az agrárpolitikában rejlő lehetőségeket a gazdaszervezetekkel együttműködve sikerült a gazdálkodók „építése, segítése” érdekében kihasználni – közölte.

Feldman Zsolt szavai szerint a mostani javaslatcsomag ezt veszélyezteti, mert ahelyett, hogy a leszakadó, fejlesztésre szoruló régiókra koncentrálna, az európai és azon belül a magyar vidéken élő gazdálkodóknak nyújtana segítséget, olyan, a migrációval, a migránsok integrációjával összefüggő célokat fogalmaz meg, amelyek a magyar mezőgazdaságnak, a magyar agrártermelőknek nem állnak érdekükben.

Az államtitkár elmondta, hogy Magyarországon a közös agrárpolitika közvetlen jövedelempótló támogatásai több mint 170 ezer gazdálkodó jövedelmezőségét segítik. Csak Somogyban 2018-ban 18,8 milliárd forint jövedelempótló támogatást fizettek ki, 2014-2020 közötti vidékfejlesztési programból 41 milliárd forintnyi dotáció került a megye agrárgazdálkodóihoz, önkormányzataihoz.

Éppen ezért a magyar gazdálkodók érdekeit szem előtt tartva tárgyalunk a 2020 utáni európai uniós költségvetésről, s örülünk annak, hogy a magyar gazdaszervezetek aláírásgyűjtéssel egyfajta társadalmi legitimitációt nyújtanak számunkra – mondta. Jelezte, a közös agrárpolitika megtartásáért, a támogatás mértékének fenntartásáért indult petíciót már több mint 160 ezren írták alá.

Hozzáfűzte, Magyarország nincs egyedül, 21 agráriumban erős állam van, amelyeknek nem érdekük az agrártámogatások csökkentése, felhasználási szabályainak bonyolítása, ezért fel is szólították az európai közösséget a közös agrárpolitika megőrzésére.

Abban hiszünk, hogy lehet a magyar mezőgazdasági termelőket segítő agrárpolitikát folytatni 2020 után, ehhez olyan Európai Parlamentre van szükség, amelynek felelős döntéshozói figyelembe veszik az értékteremtő munkával az európai fogyasztók számára élelmiszert termelők érdekeit, s a szükséges forrásokkal támogatják a fejlesztésre szoruló régiókat – mondta Feldman Zsolt.

Móring József Attila (KDNP), a térség országgyűlési képviselője megjegyezte: kezd összeállni a következő európai uniós költségvetési ciklus, amihez Európát előre vivő, de egyúttal „hajmeresztő” javaslatok is megjelennek.

Fel kell hívnunk a figyelmet, hogy mekkora veszély fenyeget minket, bízom benne, egyre többen csatlakoznak az aláírásgyűjtő akcióhoz – mondta a politikus.