Gulyás Gergely: 2010-ben a cigánypolitikában is új időszámítás kezdődött

Azok a kormányzati programok, amelyek 1990 és 2010 között próbáltak alapvető segítséget nyújtani a cigányságnak, nem vezettek eredményre, 2010-ben azonban a cigánypolitikában is új időszámítás kezdődött – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapesten hétfőn, a nemzetközi romanapon.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója köszöntőjében arról beszélt, hogy a Kádár-rendszer minden más híresztelés ellenére elsősorban a mindennapok embereinek tettei és akarata miatt omlott össze harminc éve, százezrek cselekedtek ugyanis tisztességesen, bátran úgy, hogy a szabadság és a demokrácia felé vezették Magyarországot.

Elmondta, hogy kampányt indítanak, amellyel olyan roma emberekre, a rendszerváltoztatáshoz vezető út „szabadságharcosaira” emlékeznek, akik példaadása örökre ott áll a magyarországi cigányság előtt.

Az ő korszakukban nem volt természetes, hogy egy cigány festő, vagy tanító legyen, a rendszer egyebek mellett olyan tevékenységeket „kínált” romáknak, mint a vályogvetés, vagy a „lomizás” – tette hozzá.

A főigazgató kijelentette, meghajtja fejét a magyar cigány közösség legjobbjai előtt, akik megmutatták, hogy ha mindenki akarata egy, akkor nincs olyan diktatúra, amely megállna velük szemben.

Schmidt Mária arra szólította fel a jelenlévőket, legyenek büszkék a rendszerváltoztatás roma hőseire.

A rendezvényen kisfilmeket vetítettek a bemutatott kampányból. A művek megalkotásában részt vevő Bernáth Gábor azt mondta, olyan emberek történeteit dolgozták fel, akik a rendszer ellen lázadva próbáltak tenni a közösségért.

Egy másik alkotó, Joka Daróczi János úgy fogalmazott: „mi, magyarországi romák egyben magyarok is vagyunk, és kiválóan megfér bennünk ez a kettős identitás”.

Az esemény sajtóanyagában azt írták, a kampányban olyan magyar cigányok sorstörténetét mutatják be, akik helytállásukkal az egész nemzetnek példát mutattak.

A kommunista diktatúra egyik legkárosabb hatása az volt, hogy sokakból kiölte az egyéni felelősség érzését. A helyi kezdeményezéseket semmibe vevő központi pártirányítás ellenére azonban voltak olyan romák, akik hittek abban, hogy képesek kezükbe venni közösségük sorsát – emelték ki.

A közalapítványnak a kormány megbízásából, a 30 éve szabadon emlékév keretében indított kampánya során portréfilmek, utcai plakátok és a közösségi médiafelületeken megjelenő tartalmak hívják fel a figyelmet a magyar cigányok helytállására.

Bemutatják többek között Bogdán Jánost, aki három társával megalapította a világ első roma középiskoláját, Choli Daróczi József műfordítót, Péli Tamás festőművészt, Berki Judit oktatási szakembert, Rézműves Mihályné Lina óvónőt, Szirtesi Zoltán orvost, Farkas Kálmán újságírót, valamint Bari Károly költőt – olvasható a sajtóanyagban.

A nemzetközi romanapot minden évben április 8-án tartják annak emlékére, hogy Londonban 1971-ben ekkor rendezték meg a romák első világkongresszusát, amelyen elfogadták a roma nép zászlaját és himnuszát.