Horváth Ildikó: Pozitív változást hoztak az egyes népegészségügyi intézkedések

Pozitív változást hoztak az egyes népegészségügyi intézkedések – mondta az egészségügyért felelős államtitkár szerdán egy szakmai konferencián Budapesten.

A szakember szerint megoldásra vár az időskori ellátás helyzete, véleménye szerint ezen segíthetne az ápolásbiztosítás bevezetése. Jelezte, jelenleg Magyarországon kétmillió ember hatvanöt év feletti, arányuk 2030-ra 30 százalék lesz.

Bodrogi József szerint fontos egészségpolitikai célnak kell lennie, hogy a szociális hozzájárulási adó egészségügyi célokat szolgáló része stabil legyen, és ne legyen „kiszolgáltatva” az aktuális költségvetési törvénynek.

Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója előadásában elmondta, az egészségbiztosítási alap idei kiadási előirányzata 2 443,3 milliárd forint, és gyógyszertámogatásra a biztosító a természetbeni ellátások 26-30 százalékát fordította az elmúlt években.

Hozzátette, a patikai felhasználású gyógyszerek támogatására, valamint a nagyértékű készítmények finanszírozására minden évben többet költ a kormányzat. Megjegyezte, hogy az elmúlt időszakban dinamikusan nőtt az egyedi méltányossági alapon kifizetett tb-támogatás, tavaly 18 ezer ilyen kérelem érkezett a biztosítóhoz.

A kórházfinanszírozásról szólva a főigazgató a továbblépési irányok között említette az úgynevezett teljesítményvolumen-korlát szabályozás felülvizsgálatát, a feladat és nem kapacitás alapú befogadási rendszert, az átfogó és rendszeres adatgyűjtést, vagyis az ellátási költségigény-felmérést, az elszámolási szabályok felülvizsgálatát, valamint az eredményalapú finanszírozási elemek beépítését.

Boncz Imre, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészbiztosítási Intézet igazgatója úgy vélte, hogy az egészségügyi rendszer finanszírozásában a járulékalapú bevételek kerültek túlsúlyba. Jelezte, hogy az egészségügyre fordított GDP-kiadás 2008 és 2017 között érdemben nem változott, 5 százalék körül volt.

A szakember a kórházi adósságok kapcsán megjegyezte, érdemes lenne átgondolni, hogy az év végi konszolidáció összegét év közben építsék be a finanszírozásba. A magánellátásról szólva jelezte, hogy ebben a szektorban nincs adatgyűjtés, nincs érdemi kontroll a működési engedélyek kiadásánál, és nem állnak rendelkezésre releváns betegforgalmi adatok, valamint nincsenek információk a szövődményes esetekről. Megjegyezte, az állami egészségügyi rendszer egy hatékony rendszer, és alapvetően az ár-érték aránya sem rossz.

Szentiványi Mátyás, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgatója előadásában szólt arról, hogy az eddigi tapasztalatok szerint nem okozott fennakadást a patikai gyógyszerkiadásban az új dobozbiztonsági azonosító februári bevezetése, bár hozzátette: komoly informatikai fejlesztés előzte meg az uniós szabályozás alkalmazását. Mint mondta, az OGYÉI erős, együttműködő, felelős hatóságként szeretne működni, és a jogszabályi változások terén proaktív szerepet vállal.