Horváth Ildikó: Pozitív változást hoztak az egyes népegészségügyi intézkedések

Pozitív változást hoztak az egyes népegészségügyi intézkedések – mondta az egészségügyért felelős államtitkár szerdán egy szakmai konferencián Budapesten.

Horváth Ildikó közölte, a közétkeztetés reformja, a mindennapos iskolai testnevelés, a népegészségügyi termékadó bevezetése látható eredményeket hozott, a gyermekek elhízása megállt. A népegészségügyi termékadó bevezetése is elérte a célját; csökkent az egészségkárosító összetevőket tartalmazó élelmiszerek forgalma.

A Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság konferenciáján az államtitkár kiemelte, csökkent a daganatos megbetegedések száma, de ezzel nem lehetünk elégedettek. Mint mondta, el kell érni, hogy többen menjenek el szűrésre, mert a gyógyítás lehetősége rendelkezésre áll.

A tavaly év végén elindított vastagbélszűrési program jó ütemben halad – mondta, a postai úton kiküldött meghívólevelek száma április közepéig 223 ezer volt. Az otthoni mintavételhez szükséges egységcsomagot eddig 70 ezren vették át, nem negatív eredmény 4323 volt, kolonoszkópiára beutalót kapottak száma pedig 1526 volt – ismertette.

Az államtitkár jelezte, idén 778 ezer meghívólevél kiküldését tervezik a vastagbélrákszűrési programban. Beszélt arról is: dolgoznak azon, hogy a veszélyeztetett lakossági csoportokban a speciális, alacsony dózisú ct-vel végzett tüdőszűrés is bekerüljön a népegészségügyi szűrések közé. Emellett szándék az is, hogy növeljék az emlőszűréseken résztvevők számát.

Horváth Ildikó beszámolt a különböző járványügyi intézkedésekről is. Kiemelte, sikeres a 7. évfolyamba járó lányok HPV-oltása, a 2014-es bevezetés óta minden ciklusban az oltásra jogosult lányok háromnegyede igényelte az oltást. Tavaly 82 százalék volt e korosztály átoltottsága. Dolgoznak azon, hogy a fiúkra is kiterjesszék ezt az oltást – tette hozzá.

Bodrogi József egészségügyi közgazdász az egészségügy finanszírozása kapcsán arról beszélt, hogy stabilnak, kiszámíthatónak és dinamikusnak kell lennie, hiszen az igények és a technológiák is gyorsan változnak.

Jelezte, rendkívül gyorsan nőnek az egészségügyi kiadások, és a GDP növekedési üteme elmarad az egészségügyi költségek növekedési ütemétől. Ez az olló tovább nyílt az utóbbi években, 2000 és 2010 között az OECD-országok átlagos GDP-növekedési üteme 1,6 százalék volt, az egészségügyi kiadások üteme pedig 4,8 százalék, ami – mint mondta – minden országban komoly gond.

A szakember szerint megoldásra vár az időskori ellátás helyzete, véleménye szerint ezen segíthetne az ápolásbiztosítás bevezetése. Jelezte, jelenleg Magyarországon kétmillió ember hatvanöt év feletti, arányuk 2030-ra 30 százalék lesz.

Bodrogi József szerint fontos egészségpolitikai célnak kell lennie, hogy a szociális hozzájárulási adó egészségügyi célokat szolgáló része stabil legyen, és ne legyen „kiszolgáltatva” az aktuális költségvetési törvénynek.

Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója előadásában elmondta, az egészségbiztosítási alap idei kiadási előirányzata 2 443,3 milliárd forint, és gyógyszertámogatásra a biztosító a természetbeni ellátások 26-30 százalékát fordította az elmúlt években.

Hozzátette, a patikai felhasználású gyógyszerek támogatására, valamint a nagyértékű készítmények finanszírozására minden évben többet költ a kormányzat. Megjegyezte, hogy az elmúlt időszakban dinamikusan nőtt az egyedi méltányossági alapon kifizetett tb-támogatás, tavaly 18 ezer ilyen kérelem érkezett a biztosítóhoz.

A kórházfinanszírozásról szólva a főigazgató a továbblépési irányok között említette az úgynevezett teljesítményvolumen-korlát szabályozás felülvizsgálatát, a feladat és nem kapacitás alapú befogadási rendszert, az átfogó és rendszeres adatgyűjtést, vagyis az ellátási költségigény-felmérést, az elszámolási szabályok felülvizsgálatát, valamint az eredményalapú finanszírozási elemek beépítését.

Boncz Imre, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészbiztosítási Intézet igazgatója úgy vélte, hogy az egészségügyi rendszer finanszírozásában a járulékalapú bevételek kerültek túlsúlyba. Jelezte, hogy az egészségügyre fordított GDP-kiadás 2008 és 2017 között érdemben nem változott, 5 százalék körül volt.

A szakember a kórházi adósságok kapcsán megjegyezte, érdemes lenne átgondolni, hogy az év végi konszolidáció összegét év közben építsék be a finanszírozásba. A magánellátásról szólva jelezte, hogy ebben a szektorban nincs adatgyűjtés, nincs érdemi kontroll a működési engedélyek kiadásánál, és nem állnak rendelkezésre releváns betegforgalmi adatok, valamint nincsenek információk a szövődményes esetekről. Megjegyezte, az állami egészségügyi rendszer egy hatékony rendszer, és alapvetően az ár-érték aránya sem rossz.

Szentiványi Mátyás, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgatója előadásában szólt arról, hogy az eddigi tapasztalatok szerint nem okozott fennakadást a patikai gyógyszerkiadásban az új dobozbiztonsági azonosító februári bevezetése, bár hozzátette: komoly informatikai fejlesztés előzte meg az uniós szabályozás alkalmazását. Mint mondta, az OGYÉI erős, együttműködő, felelős hatóságként szeretne működni, és a jogszabályi változások terén proaktív szerepet vállal.