Jogellenes elvitelnél mindig sérül a gyerek

A jogellenes elviteli eljárások akkor indulnak, ha az egyik szülő a másik hozzájárulása nélkül elviszi a közös gyermeküket. Ilyen esetekben általános tapasztalat, hogy a végén a gyermek — sokszor akarata ellenére — elhagyja az országot. A kialakult helyzetről és annak lehetséges megoldásáról Komóczi Mihály pszichológus szakértővel beszélgettünk.

Előfordult, hogy egy kiskorút kommandósokkal vitettek vissza az édesapjához (képünk illusztráció) Fotó: 123RF

– A gyermeket kommandósokkal vitették vissza Franciaországba – idézte fel lapunknak Komóczi Mihály pszichológus szakértő az egyik legdurvább esetet. Az ügy előzménye, hogy egy magyar–francia pár házassága zátonyra futott, az anya pedig a közös gyermeket Magyarországra hozta. Ezután a francia apa jogellenes elviteli eljárást indított, amelyben a magyar szülő alulmaradt.

– Jogilag megalapozott helyzet volt, a bírósági ítélet összhangban volt a nemzetközi gyakorlattal. De van ennek egy emberi oldala, amikor egy gyermeket akarata ellenére kivisznek az országból – mondta a szakember.

Előfordult, hogy egy kiskorút kommandósokkal vitettek vissza az édesapjához (képünk illusztráció)
Fotó: 123RF

Ám a történetben csak ezután bontakozott ki az igazi tragédia: a Franciaországba visszaküldött gyermeket ugyanis a hatóságok elvették az apjától. Az eset úgy végződött, hogy a kicsi egy franciaországi nevelőintézetben töltötte fiatalkorát – annak ellenére, hogy Magyarországon élő anyja otthont biztosíthatott volna a számára.

Komóczi Mihály szerint az eljárások során a jogszabályi környezetnek és a kialakult sajátos joggyakorlatnak nagy szerepe van abban, hogy előfordultak az előbbihez hasonló helyzetek.

– Ha egy ügynek nemzetközi vonatkozása volt, akkor rengetegszer tragédiá­val ért véget – mondta a szakember. Hozzátette: tapasztalatai szerint a gyermeket ritkán kérdezik meg arról, hogy mit érez, kihez kötődik.

– Ha kiemelünk egy gyermeket a családból, akkor őt is büntetjük. A külön élő szülővel is erősíteni kellene a kapcsolatot, mert a gyerek károsodni fog, ha ez nem így történik – emelte ki a szakértő.

Komóczi Mihály szerint az ilyen ügyekben van egy paradox helyzet: miközben a bírónak jogászként első a jogszabály, ezekben az esetekben egy nagyon személyes viszonyrendszerről van szó, amit sokszor nehéz törvények közé szorítani.

– Mondok egy példát: egy kapcsolattartás péntek reggeltől tartson vagy csütörtök éjszakától? A bíróság oldaláról ez is egy jogkérdés, de ha emberi oldalról közelítünk, egyáltalán nem mindegy, hogy a gyermek egyszer vagy kétszer alszik az egyik szülőnél – fogalmazott a szakértő. Hozzátette: itt nem lehet igazságot tenni, mert mindenki azt szeretné, hogy többet lehessen a gyerekével.

A kialakult helyzetre az lehetne a megoldás, ha a bíróságok megkérdeznék a gyermekeket, hogy kihez kötődnek jobban – vetette fel a szakember, aki szerint ennek ellenére az ilyen perekben mindenképp a gyermek jár a legrosszabbul.