Skóciáért felelős miniszter: Jane Hainingre Skócia és Magyarország egyaránt büszke lehet

Jane Haining embermentőre Skócia, Magyarország és az egész világ egyaránt büszke lehet – mondta David Mundell, a brit kormány Skóciáért felelős minisztere a holokauszt áldozataira emlékező Élet menetén vasárnap este Budapesten.

A rendezvényen, amelyen idén a budapesti skót misszió internátusának mártír sorsú vezetőjére elékeztek, David Mundell úgy fogalmazott: Jane Haining a „tisztesség, a tolerancia és az egyenlőség példaképe” volt diákjai, köztük sok elárvult zsidó lány számára.

Ezek az értékek vezérelték akkor is, amikor határozottan megtagadta, hogy magukra hagyja tanítványait a 2. világháborúban – mondta, majd az embermentőt idézte, aki szerint „ha ezeknek a gyermekeknek a napsütésben szükségük volt” rá, „akkor a sötétség óráiban még inkább!”.

Szólt arról, hogy a dél-skóciai tanárnő 1932-ben érkezett Budapestre, hogy a református egyház skót missziójának internátusát vezesse. Diákjait Magyarország 1944-es német megszállását követően sem hagyta magukra. A hatóságok azonban „nem tűrték segítőkészségét és elkötelezettségét”. A Gestapo letartóztatta és az auschwitzi munkatáborba hurcolta kényszermunkára, ahol két hónap múlva meghalt.

David Mundell szerint a legtöbbet az árulja el Jane Hainingről, hogy munkatársainak az auschwitzi táborból küldött utolsó levelében panaszkodás helyett arról érdeklődött, mennyi lisztje és tojása maradt az iskolának.

„Tegyünk együtt azért, hogy a jövőben is megőrizzük e rendkívüli skót hősnő emlékét, aki Magyarországot választotta otthonául. Adjuk tovább történetét és kövessük a példáját, hogy ilyen gonoszság még egyszer ne üthesse fel a fejét” – kérte a brit miniszter.

Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumának elnöke arról beszélt: Jane Haining és munkatársa, Prém Margit a skót misszió Vörösmarty utcai iskolájának igazgatója az iskola épületében öt gyermeket, öt anyát, három nőt és négy férfit bújtatott, akik mindannyian túlélték a háborút. Nekik és a hozzájuk hasonló igaz embereknek köszönhető, hogy ma itt állhatunk és emlékezhetünk – mondta.

Kitért arra: az embermentők sajnos jóval kevesebben voltak, mint az elkövetők vagy a közömbös szemlélők, de éppen emiatt sokkal jelentősebb az, amit tettek. Hozzátette: az Élet Menete Alapítvány „azért is dolgozik, hogy a mai társadalmakban minél több ilyen hős nevelkedjen, hiszen még mindig nagyon sok a világban a borzalom, a gyűlölködés és a bűnbakkeresés, pedig ezért egyszer már nagyon nagy árat fizettünk”.

Iain Lindsay, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete köszöntőjében felidézte, a 2018-as Élet menetén vetette fel Gordon Gábornak, hogy az idei rendezvényt szenteljék Jane Haining emlékének. A nagykövet megköszönte az alapítvány nyitottságát ötletére és a több hónapos kitartó munkát és együttműködést, amelynek eredményeként együtt emlékezhetnek a skót hősnőre.

Az emlékséta résztvevői a sófár és a skót duda hangjára indultak el a budapesti Március 15. térről, és a Jane Haining, majd az id. Antall József rakparton vonultak a Cipők a Duna-parton emlékműhöz. A menetet holokauszt-túlélők vezették.

Az emlékműnél Keleti Ágnes holokauszt-túlélő, ötszörös olimpiai bajnok tornász, David Mundell és Kardos Péter főrabbi közösen gyújtották meg az óriás fáklyát az áldozatok emlékére. A megemlékezés a főrabbi gyászimájával ért véget.

Az idén tizenhetedik alkalommal megrendezett menet célja, hogy a résztvevők felekezeti és politikai hovatartozásra való tekintet nélkül együtt róhassák le kegyeletüket a holokauszt áldozatainak emléke előtt, és tegyenek hitet a társadalmi szolidaritás és a demokratikus politikai kultúra mellett.