A magyar református egység napjának eseményeit ismertető pénteki, debreceni sajtótájékoztatón Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke emlékeztetett: a trianoni békediktátum a református egyháznak is nagy veszteségeket okozott, az anyaországtól elszakadt egyházrészek ugyanakkor hitben és tanításban soha nem távolodtak el egymástól.
Felidézte: a Kárpát-medencei magyar református egyház külső egységének megteremtésére folyamatos volt az igény. Ennek a szándéknak az eredményeként a debreceni
Nagytemplomban tíz évvel ezelőtt, 2009. május 22-én megtartott alkotmányozó zsinaton ünnepélyesen kimondták az egységes – a magyarországi egyházkerületek és a határon túli magyar részegyházak összefogásával létrejött – Magyar Református Egyház megalakulását.
Az egység helyreállításánál közös nevező volt, hogy a magyar reformátusság Isten igéje alapján a heidelbergi kátét és II. helvét hitvallást elfogadva folyamatosan megőrizte hitbeli és teológiai egységét – fogalmazott a püspök.
Az elmúlt tíz évről szólva elmondta: a részegyházak, zsinatok között élő kapcsolatok alakultak ki a többi között oktatási, nevelési és szociális területen, bevonva az együttműködésbe a határon túli gyülekezeteket is.
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere hangsúlyozta: a református egyház mélyen elkötelezett a nemzet ügye mellett. Hozzátette: a református egység napja a nemzet egységét is szimbolizálja.
A magyar református egyházat olyan abroncsnak nevezte, amely összefogja a Kárpát-medencei magyarságot. A polgármester szerint a jubileum fontos üzenete a világnak, hogy a magyarságot adminisztratív eszközökkel nem lehet megosztani, a vallási, lelki, szellemi kötelékek olyan erősek, hogy a következő évszázadokban is képesek egyben tartani a magyar közösséget a Kárpát-medencében.
Szólláth Tibor (Fidesz-KDNP), Hajdúnánás polgármestere, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei elnöke közölte: a kamara a magyarok kenyere programmal csatlakozik az ünnepséghez. Az összegyűjtött búzából készülnek majd az úrvacsorai kenyerek, amelyekből a hatvanöt Kárpát-medencei egyházmegye esperesei azoknak is visznek „haza”, akik nem tudnak jelen lenni a debreceni ünnepségen.
