A minisztert is kötik a szabályok

Már akár egy közlekedési tábla ellen is lehet közigazgatási pert indítani — mondta el lapunknak Boros Anita, az OBH elnöki biztosa a 2020. január 1-jétől induló közigazgatási bíróságok hatáskörével kapcsolatban. Boros Anita értékelte a munkaügyi és közigazgatási bíróságokról átjelentkezők számát, valamint részletesen kitért az igazságügyi miniszter egyesek által vitatott szerepére is.

Az OBH elnöki biztosa hangsúlyozta, peres úton támadható a hatóságok bármely döntése Fotó: Bach Máté

– A közigazgatási bíróságokkal kapcsolatos egyik legáltalánosabb kritika, hogy nem lehet tudni, milyen ügyek tartoznak az új bíróságok hatáskörébe. Várhatóan milyen ügyekben fog eljárni a közigazgatási bíróság?

– Közigazgatási perek korábban is voltak, ezeket – speciális polgári peres eljárásként – a „régi” polgári perrendtartásról szóló törvény szabályozta. Ezen változtatott a 2017. évi I. törvény, a közigazgatási perrendtartás, amely szerint a közigazgatási per – éppen rendkívüli specialitására tekintettel – egy önálló pertípus. Közigazgatási bíróságok jelenleg is működnek, de összevontan, közigazgatási és munkaügyi bíróságként. Fontos változás, hogy míg korábban csak a szűkebb értelemben vett közigazgatási döntéseket lehetett bíróság előtt megtámadni, most a közigazgatási hatóságok tevékenységével kapcsolatban általánosságban nyílik meg a bírói út, ha ez a tevékenység valakinek a jogát, jogos érdekét sérti. Így például a közigazgatási perrendtartás hatálya alatt akár egy közlekedési tábla ellen is lehet közigazgatási pert indítani. Az új perrendtartás nagyon kiszélesítette a lehetőségeket, hiszen a közigazgatás minden cselekménye vagy akár mulasztása ellen bírósághoz lehet fordulni. A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény 2018. január 1-jétől hatályban van, a mostani módosítás ebben nem hoz változást.

– Április 30-ig eldőlt, hogy 162 bíró biztosan megkezdi a munkát az új közigazgatási bíróságokon. Elégedettek ezzel a számmal?

– A 2013-ban létrejött közigazgatási és munkaügyi bíróságokon vannak olyan bírák, akik mindkét ügyszakban tárgyalnak, de van, aki csak munkaügyekkel vagy kizárólag közigazgatási ügyekkel foglalkozik. A nyilatkozattétel joga a közigazgatási és a munkaügyi ügyszakos bírákat egyaránt megillette. Azok a bírák, akik eddig közigazgatási ügyeket tárgyaltak, jelentős részben nyilatkozatot tettek, sokan annak ellenére is, hogy az adott közigazgatási törvényszék székhelye, a leendő munkahelyük nem a lakóhelyükön lesz.

– Egyes jogvédő szervezetek szerint Trócsányi László igazságügyi miniszter több bíró átjelentkezését várta. Szerintük a bírók így tiltakoznak a közigazgatási bíróságok ellen.

– Ezt másként látom. Az átjelentkezők létszáma meghaladja az eddig csak közigazgatási ügyeket tárgyaló bírák számát, így elmondható, hogy még sok munkaügyi bíró is a közigazgatási bíróságokat választotta. A rendes bírósági szervezetben az elmúlt években létrejött ütőképes szakmai gárda – amelynek köszönhetően a magyar közigazgatási ítélkezés Európa élvonalába került – továbbra is közigazgatási ügyeket fog tárgyalni.

– Az április 30-ig átjelentkezők és a pályázók esetében is az igazságügyi miniszter dönt a bírók alkalmazásáról?

– Az átjelentkezett bírák a törvény erejénél fogva közigazgatási bíróként folytatják a pályafutásukat. Ezután a következő lépés, hogy az igazságügyi miniszternek meg kell állapítania, hogy az ügyszámokhoz mérten elegendő-e ez a létszám. A meghatározott létszám függvényében minden üres bírói álláshelyre nyilvános pályázatot írnak ki, a pályázatok értékelése pedig előre meghatározott szempontok szerint történik.

Az OBH elnöki biztosa hangsúlyozta, peres úton támadható a hatóságok bármely döntése
Fotó: Bach Máté

– A közigazgatási bíróságokkal kapcsolatos kritikák legtöbbje éppen a mindenkori igazságügyi miniszter kiemelt szerepét érinti. Mi a garancia arra, hogy a miniszter nem a legközelebbi munkatársait, barátait nevezi ki közigazgatási bírónak?

– Sarkalatos törvény írja elő, hogy a pályázónak megfelelő gyakorlati és elméleti ismeretekkel kell rendelkeznie, amelyek a törvényben konkrétan meghatározottak. A pontozási rendszer szintén egy olyan garanciális elem, amely azt segíti, hogy a legjobbak kerüljenek be. Nyolcvan százalékban a pályázó képzettségét, tudását és megszerzett tapasztalatát veszi figyelembe, húsz százalékban pedig a bírói hivatásgyakorlás tárgyilagosan lemérhető kompetenciáit. Garanciális szabály, hogy a közigazgatási bíróságon egyesbíróként a határozott időre kinevezett bíró a kinevezését követő egy évig nem járhat majd el, illetve hogy a bíró annak az ügynek az elintézésében nem vehet részt, amelynek intézésében korábban – akár a közigazgatásban dolgozva – szerepe volt.

– Az igazságügyi miniszter jogkörét amiatt is bírálják, hogy korlátlanul átalakíthatja a pályázók rangsorát. Vannak megkötések arra vonatkozólag, hogy a miniszter hogyan bírálja el a pályázatokat?

– Számára a törvény elsődlegesen azt írja elő, hogy az első helyre rangsorolt pályázót terjessze fel a kinevezésre. Azonban lehetősége van arra, hogy a jelentkezőket a pályázatok véleményezésére létrehozott bizottság két kijelölt tagja, valamint a miniszter által felkért személyek részvételével meghallgassa. Amennyiben a meghallgatást követően a tárcavezető nem ért egyet a rangsorral, úgy az eltérést írásban indokolnia kell, amely nagyon fontos eljárási garancia.

– Vannak olyan problémás esetek, amikor az új bírók, akik például az adóhatóságtól vagy a társadalombiztosítástól érkeztek, egy ugyanilyen területre vonatkozó ügyet kapnak meg. Hogyan őrizhető meg a pártatlanság ilyen esetekben?

– Aki külsősként bekerül a bírósági szervezetbe, az csak határozott időre kaphat kinevezést. Ha ezalatt kiderül az alkalmatlansága, akkor nem tudja tovább folytatni a bírói pályafutását. Kiemelendő, hogy a bíróságokon eddig is a közigazgatási ügyszak volt a „legnyitottabb”: itt volt a leg­gyakoribb, hogy a bírósági szervezeten kívülről érkező szakemberek kaptak bírói kinevezést. A jelenleg közigazgatási ügyekben eljáró bírák jó része rendelkezik közigazgatási múlttal, akik magas színvonalon látják el ítélkezőtevékenységüket. Azt is érdemes kiemelni, hogy az ítélkezés egy más jellegű tevékenység, amelynek elsajátításához szintén meg kell teremteni a szükséges feltételeket. A bírósági szervezet különös figyelmet fordít a határozott időre kinevezett bírák képzésére. Fontosak a bírói etikával, a bírósági szervezeti kultúrával foglalkozó képzések, az ügyviteli oktatások és természetesen az adott bíró által intézett ügyekben alkalmazandó joganyag elméletét és gyakorlatát bemutató előadások is. A kezdő bírók munkáját továbbá – nagyobb tapasztalattal rendelkező – instruktor bírák is segítik, akikhez eljárási kérdéseikkel fordulhatnak.

– Hogyan érinti az ügyeket és az ügyfeleket a közigazgatási és munkaügyi bíróságok szétválasztása?

– Az eljárásban perjogi értelemben nem lesz szünetelés vagy más jellegű fennakadás. A bírói nyilatkozattételre figyelemmel a bíró személye változhat, amennyiben a jelenlegi bíró nem jelentkezett át az új közigazgatási bíróságra és az eljárás 2020. január elsejéig nem zárul le. A legtöbb esetben ugyanabban a városban, ugyanabban az épületben folytatódnak a korábban megkezdett közigazgatási perek. A munkaügyi bírók esetében ilyen változások nem lesznek, a tárgyalások a törvényszéki szintre emelt munkaügyi bíróságokon folytatódnak.