EP-választás – A külképviseleti szavazás menete

A külképviseleti voksolásnak a magyarországi szavazáshoz képest több sajátossága is van, például az, hogy a külképviseleteken nem számolják össze a szavazatokat. A választók azonban ugyanolyan szavazólapon voksolhatnak, mint a magyarországi szavazókörökben szavazók.

A választópolgárnak azonban – a magyarországi szavazástól eltérően – nem kell igazolnia lakcímét vagy személyi azonosítóját.

Miután a külképviseleti választási iroda megállapította a választó személyazonosságát, valamint azt, hogy a külképviseleti névjegyzéken szerepel-e, átadja az EP-listás szavazólapot a választópolgárnak. A választási irodának a választópolgár jelenlétében kell lepecsételnie a szavazólapot a megjelölt helyen a hivatalos bélyegzővel. Fontos szabály, hogy a bélyegző hiánya a szavazólap érvénytelenségét eredményezi, ugyanakkor a szavazólapokat nem szabad előre lebélyegezni. A szavazólapokat a borítékkal együtt kell átadni a választónak.

A választópolgárnak a névjegyzék aláírásával kell igazolnia a szavazólap átvételét. Amennyiben valaki a szavazófülkén kívül akarja kitölteni a szavazólapokat, a küvi köteles felszólítani a szavazófülke igénybevételére, azonban a választópolgár nem kötelezhető annak használatára.

Nagyon fontos, hogy a választópolgár lezárja a borítékot az urnába helyezés előtt, mert a nyitott borítékban leadott szavazatok érvénytelenek.

A szavazás lezárása után a külképviseleteken leadott voksokat – a levélszavazatokkal együtt – szállítják az NVI-be, a szállítás során azonban figyelni kell arra, hogy a levélszavazatokat tartalmazó borítékok (csomagok) nem keveredhetnek a külképviseleti szavazás során leadott borítékokkal.

A külképviseleteken leadott voksokat az NVI számlálja össze, miután valamennyi urna megérkezett.