Határozatképtelenség miatt nem ülésezett a nemzetbiztonsági bizottság

A kormánypárti képviselők távolmaradása miatt határozatképtelen lett, így nem ülésezett az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága pénteken.

Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos elnöke azért hívott össze rendkívül tanácskozást péntekre, hogy megvizsgálják a Strache-botrány magyar vonatkozású szálait.

Az ülés kezdete előtt a Fidesz-frakció az MTI-hez eljuttatott közleményében az ellenzék kampányeseményének minősítette az ülést. „A szocialisták üzleteltek Pecinával, amikor eladták neki saját lapjukban, a Népszabadságban lévő üzletrészüket 1,5 milliárd forintért. Ha az ellenzék vizsgálgatni akar valamit, akkor ez legyen az!” – írták, hozzátéve: a kormánypárti képviselők nem asszisztálnak az ellenzék kampányeseményéhez.

Mirkóczki Ádám – miután nem sikerült megszavazni a napirendet – azt hangsúlyozta, a bizottsági ülés bojkottálása sokadik alkalommal fordult elő, az viszont példátlan, hogy a titkosszolgálatok meghívott képviselői sem jelentek meg. Ez szerinte felveti a nemzetbiztonsági törvény megsértését.

A bizottsági teremben, majd az ülés után a sajtónak nyilatkozva is elmondta, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszterekhez – Szijjártó Péter külügyminiszterhez és Pintér Sándor belügyminiszterhez – fordulnak, hogy megtudják: ők adtak-e utasítást arra, hogy a bizottsági ülésen ne jelenjenek meg a titkosszolgálatok. Ha a válasz nemleges, a szolgálatokat is megkeresik, honnan volt információjuk arról, hogy nem kell megjelenniük; esetleg a Fidesz adott-e erre utasítást – tette hozzá.

A szocialista Molnár Zsolt javaslatára Kövér László házelnök állásfoglalását is kikérik. Megkérdezik tőle, mindezek után javaslatot tesz-e a nemzetbiztonsági bizottság feloszlatására, megszüntetésére – mondta Mirkóczki Ádám, aki szerint beszélni kellett volna arról, tapasztalható-e Magyarország függetlenségét, szuverenitását veszélyeztető bármilyen törekvés.

Ungár Péter, a bizottság LMP-s tagja azt mondta, az ausztriaihoz hasonló tranzakció Magyarországon már végbement, Paks II. az egyik legnagyobb ilyen megrendelés.

Molnár Zsolt, a bizottság MSZP-s tagja arról beszélt, a magyar parlamentarizmus története szerinte a pénteki napon véget ért, ami történt, az az „állampárti működés bizonyítéka”. Szerinte a szolgálatok nem maguktól nem jöttek el, és felvetődik a kérdés, honnan tudták, hogy határozatképtelen lesz az ülés, kaptak-e utasítást, hogy nem jelenhetnek meg a testület előtt.

Múlt pénteken számolt be a Der Spiegel című német hírmagazin és a Süddeutsche Zeitung című német lap egy rejtett kamerákkal készített videofelvételről, melyen Heinz-Christian Strache alkancellár, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke a választási kampányhoz nyújtandó támogatásért cserébe állami megbízások elnyerését helyezte kilátásba egy magát ausztriai befektetésre készülő dúsgazdag orosznak valló nőnek 2017 júliusában, néhány hónnappal az ausztriai parlamenti választás előtt. Másnap Heinz-Christian Strache lemondott alkancellári és pártelnöki tisztségéről, Sebastian Kurz pedig felmondta a koalíciót az FPÖ-vel és kezdeményezte előrehozott választások kiírását.