Kövér László: Pótolhatatlan a Rákóczi Szövetség tevékenysége

Pótolhatatlannak nevezte a Rákóczi Szövetség rendszerváltozás során és azóta végzett tevékenységét Kövér László, az Országgyűlés elnöke a szervezet fennállásának 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen csütörtökön Budapesten.

„Mi, magyarok talán a XIX. században szembesültünk először a szándékos és módszeres nemzeti elidegenítéssel, mint ellenünk alkalmazott hadviselési móddal, amikor a vérbe fojtott szabadságharcunk után ránk tört a Habsburg birodalom rossz emlékű Bach korszaka” – mondta.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Kitért arra, hogy a kiegyezés után ez a politika meghátrált, sokaknak úgy tűnt, hogy végleg, de – több mint száz év távlatából – pontosan tudni, hogy a XX. század elején a nemzeti elidegenítés magyarországi erői újult erővel léptek a szellemi és politikai küzdőterekre.

A XX. században 1956 után tört rá a magyarságra másodszor a nemzeti elidegenítés körmönfont politikája – emlékeztetett, hozzátéve: miután a forradalmat és szabadságharcot idegen túlerővel vérbe fojtó, nemzetárulásban és gyilkolásban fogant politikai hatalom megszilárdult, több mint három évtizedig ismét kezdetét vette a magyarságot önmagától elidegenítő politika, melynek kiemelt célpontja a fiatalság volt. A hatalom rettegett attól, hogy a nemzeti öntudat és a Kárpát-medencei összetartozás érzése erőt adhat a magyar fiatalságnak, rettegett attól, hogy a fiatalok megpróbálnak nemzeti alapon megszerveződni, és ennek megakadályozása érdekében az oktatásban, kultúrában és a médiában bevetette a tudatipar minden fegyverét – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.

Kövér László felidézte a Hősök terén 1988-ban elhangzottakat: „minden ember elidegeníthetetlen joga, hogy saját kultúrájában és a saját nemzeti önazonosságában élje le az életét a maga vagy az ősei által épített otthonában”, és azt mondta: akkor a hallgatóság az erdélyi magyarságra gondolt, napjainkban azonban mindannyian minden európai keresztény emberre is gondolhatunk.

Kiemelte: a három nap múlva esedékes európai parlamenti választások kapcsán „minden jószándékú választópolgárt bátran emlékeztessünk erre az 1988-as magyar üzenetre”.

Felidézte, hogy 1989-ben nemcsak politikai rendszerváltoztatás előtt állt a magyarság, nemcsak demokráciát akartunk a diktatúra helyett, nemcsak gazdasági rendszerváltoztatás előtt állt az ország, hogy a hiányt termelő tervgazdaság helyett jólétet biztosító piacgazdaságot teremtsünk magunknak. A nemzet önmagáról való gondolkodásában, ha úgy tetszik a nemzetpolitika szellemi és lelki alapjaiban is rendszert kellett váltani: a nemzeti elidegenítés és elidegenülés XX. századi korszakát le kellett zárni, a nemzeti tudatosodás és összetartozás XXI. századi korát pedig meg kellett nyitni – hangsúlyozta Kövér László.

Rámutatott: a nemzeti elidegenedés erdejének sűrűjéből, amelynek az 1956 utáni több mint három évtized során a mélyére vittek bennünket, 1990 után, húsz küzdelmes esztendő alatt – néha utat tévesztve, vissza-visszafordulva vagy körben járva, de 2010-re végre kijutottunk.

Ezen kiszabadulásunkat 2011-ben képletesen kőbe is véstük, mégpedig Magyarország új alaptörvényébe, amely a XXI. században az államunk újjáépítésének és nemzetünk megerősítésének értékrendi, közjogi és politikai keretét képezi – rögzítette Kövér László, aki méltatta Halzl József, a Rákóczi Szövetség örökös tiszteletbeli elnökének szerepvállalását. Azt mondta: az ő hite és teljesítménye nélkül a szövetség nem lehetne az, ami.