A német kancellárral való viszonyáról a miniszterelnök úgy nyilatkozott: függetlenül attól, hogy számos fontos kérdésben van közöttük vita, mindig meg fogja adni a kötelezőnél is erőteljesebb tiszteletet Angela Merkelnek, mert a németek megválasztották őt, mert hölgyről van szó, s mert erős vezető, aki sok mindent letett már az asztalra.
Megkérdezték a Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) kapcsolatáról is, erről azt mondta: a pártcsalád EP-választási szereplése után meg kell vitatni, merre menjen tovább az EPP.
Szerinte ma még mindig többségben vannak azok, akik össze akarják kötni az EPP és a bevándorláspárti európai baloldal sorsát. Ezt tragikusnak minősítette, mert „ez az út a semmibe vezet”. Megjegyezte, a néppárti és a szocialista csúcsjelölt között nem is lát tartalmi különbséget, ugyanazt mondják „ugyanazon a brüsszeli blabla nyelven” egy „buborékban élő” közösség képviselőiként.
Megismételte álláspontját, amely szerint az EPP-ben olyan fordulat kellene, amely „inkább jobbra visz”.
Ha azonban a néppárt olyan irányba kanyarodik, amely ellentétes a magyarok kultúrájával, céljaival, akkor „nem fogunk utánuk ugrani a kútba”, hanem „egy más útvonalon fogunk haladni” – közölte.
Egyébként sem stabil szerkezetre számít az EP-választás után az európai politikában, hanem szerinte nagyobb jelentősége lesz az ügyről ügyre haladó együttműködésnek, mint a nagy átfogó megállapodásoknak.
A magyar belpolitikáról úgy fogalmazott: a kormánynak van támogatottsága, és inkább ellenzékváltó hangulat van.
Egy másik kérdésre a kormányfő kifejtette: mindig jókat nevet azokon a nyugati véleményeken, amelyek az orosz beavatkozásról szólnak, mert „Magyarországon mi nem ettől szenvedünk, hanem a Soros-féle beavatkozástól”. „Ennek a liberális világmaffiának a beavatkozása az (...), amely illetéktelennek tűnik”. Magyarországon kívüli szereplők, nagyon sok pénzt mozgatva, megpróbálnak kampányszerűen befolyást gyakorolni a magyar választások eredményére – mondta.
Ezzel kapcsolatban kitért a sajtószabadságra is, kifejtve: Magyarországot kritizálják ebben a kérdésben, pedig míg Nyugat-Európában a liberális sajtó a nyilvánosság körülbelül 85 százalékát „viszi”, a konzervatív-keresztény sajtó pedig 15 százalékot, addig Magyarországon „fele-fele lehet” az arány. „Úgyhogy nyugodtan mondhatjuk: Magyarországon sajtószabadság van, teljes, nyugaton meg csak korlátozott”.
A beszélgetésről készült felvételt alább tekinthetik meg:
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!