Szívdobbanásnyi csend

Évente közel ezer felnőttszívműtétet végeznek az országos kardiológiai intézetben, egyre többet a mellkason ejtett kis bemetszésből és speciá­lis kamerával, háromdimenziós endoszkóppal. A korszerű módszerrel gyorsabb a műtét, hamarabb hazabocsátható a beteg, kevesebb a szövődmény és a rehabilitáció ideje is rövidül. Most mi is bepillantást nyerhettünk egy ilyen eljárással végzett szívműtétbe.

Szívbillentyű-helyreállító műtét a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben Fotó: Kurucz Árpád

Egy szív, amely éppen nem dobog. Két endoszkópos kamera, amelyekkel követik a szívbillentyűk helyreállítását. Három sebész és négy asszisztens, akik körülállják a műtőasztalon fekvő beteget. Szavak nélkül dolgoznak. A műtőben a rádióból könnyűzene szól, egyébként csak a beteg keringését fenntartó gépek hangja hallatszik.

Egy szívbillentyűt helyreállító műtéten járunk a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben (GOKI), amelyre kivételesen a sajtó munkatársait is beengedték. Persze csak megfelelő protokoll betartásával: műtősruha, hajháló, arcmaszk, váltócipő és a behozott kamerák, telefonok lefertőtlenítése után. A műtőasztalon egy 77 éves férfi fekszik, akinek az elszakadt szívbillentyűjét operálják, hogy az később ne vezessen keringési zavarokhoz. A mellkasán egy kis metszés, de hogy a sebészek lássák, pontosan mi zajlik belül, két kis háromdimenziós endoszkópos kamerán keresztül – pontosabban a hozzá tartozó monitorokon – követik az eseményeket.

Közben egy ultrahangos felvételen azt az állapotot látjuk, amikor még dobog bent a szív; ez is segítségére van a műtétet végzőknek. Az asszisztensek kezében úgynevezett műínhúrok, amelyeket az orvosok a bal szívkamra izomzatába ültetnek az elszakadt billentyűvitorlák helyére, olyan rutinnal és nyugalommal, mintha csak egy varróműhelyben lennénk. Ezután egy keretet ültetnek be a szervbe, hogy tizenkét öltéssel rögzítve normalizálják a billentyű alakját. A főorvos a folyamat közben felnéz, és elmondja, ennek a technikának az egyik nagy előnye, hogy nincs szükség műbillentyű beültetésére. A nagyjából háromórás műtét végén a szívet újraindítják, és nem sokkal később ébreszthetik is a pácienst.

A műtét igazi csapatmunka volt: szívsebész, érsebész, kardiológus, altatóorvos és radiológus együttműködése – magyarázza az operációt követően a GOKI főigazgatója. Andréka Péter elmondja: hazánkban náluk végzik a legtöbb, speciális kis metszésű nyitott szívműtétet, amely nemcsak esztétikailag nyújt kiváló eredményt – hiszen később alig látszik a heg –, hanem a műtéti terhelés is kisebb és a rehabilitáció is sokkal gyorsabb utána.

Szívbillentyű-helyreállító műtét a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben
Fotó: Kurucz Árpád

A hagyományos szívműtéteknél a szegycsontot teljes hosszában át kell vágni, az úgynevezett minimál invazív eljárásoknál viszont elég 4-5 centiméteres metszést ejteni, és amit az orvos szeme nem látna a lyukon keresztül, azt a háromdimenziós endoszkóp megmutatja. Ez a műtéti eljárás – ahogy a főigazgató fogalmazott – a szívsebészet csúcsa, amelyet ugyanígy végeznek a világ vezető szívcentrumaiban. A nyitott szívműtéteknek már 20-25 százalékát végzik ezzel a módszerrel a GOKI-ban.

Az intézetben mind magyar, mind külföldi szakembereknek oktatják is az eljárást, amely a hagyományos műtétekhez képest lényegesen kifinomultabb sebészi technikát, speciális tudást és felkészültséget igényel. Ráadásul a műtét a felnőttek mellett a gyerekeknél is biztonságosan alkalmazható – utóbbi korosztályban évente nagyjából ötven ilyen beavatkozás történik. Lapunk kérdésére Andréka Péter elmondta: a most operált beteg két hónapig volt várólistán, mert nem igényelt sürgős beavatkozást. Akik arra szorulnak, azokat természetesen előreveszik.

A műtétet végző Szolnoky Jenő, a szívsebészeti osztály főorvosa azt emeli ki, hogy a kis metszéssel végzett beavatkozások utáni harmadik napon a betegek már sétálnak, a hatodik napon pedig hazamehetnek a kórházból. – Míg a hagyományos szívműtétek után akár három hónapig is eltartott a lábadozás, addig a minimál invazív eljárás után három héttel a páciensek már visszamehetnek dolgozni és teljes életet élhetnek – tette hozzá. Szolnoky Jenő a Magyar Nemzetnek elmondta: a műtét utáni napokban az intézmény gyógytornászai segítik a betegeket a talpra állásban, majd valamelyik rehabilitációs osztályon egy tréningprogrammal nyerhetik vissza a műtét előtti állapotukat. A főorvos szavai szerint az életkor nem korlátozó tényező, sokkal nagyobb akadályt jelentenek az anató­miai eltérések, például a túlsúly.

– Az eljárások fejlődését jól mutatja, hogy míg korábban tízből kilenc szívbillentyűműtétnél műbillentyűt kellett beültetni, vagyis idegen anyag került a szervezetbe, addig mára ez az arány megfordult, és 90 százalékban meg tudjuk javítani az eredeti billentyűket – hívta fel a figyelmet Szolnoky Jenő. – A billentyűmegtartó műtétek száma egy fontos minőségi mutató a szívsebészetben, és az említett 90 százalékkal a legfejlettebb technikákat alkalmazó centrumokkal vagyunk egy mezőnyben – tette hozzá az orvos igazgató.

Háromdimenziós endoszkópot korábban csak hasi műtéteknél használtak, szívműtéteknél újdonságnak számít. Bár a kis metszéses eljárások a műszerezettségük miatt drágábbak lennének, mint a hagyományos operá­ciók, de kevesebb a vérveszteség és a rövidebb kórházi tartózkodás miatt összességében olcsóbbak.