A büntetések súlyosbítását kérte az ügyész a Halálkamion-perben

A vádhatóság képviselője azt indítványozta, hogy a táblabíróság az emberölés miatt is elmarasztalt négy vádlottra életfogytig tartó szabadságvesztést szabjon ki.

Egy kivételével minden vádlott büntetésének súlyosbítását kérte az ügyész a 71 halálos áldozattal járó 2015-ös embercsempészési ügy, a Halálkamion-perként elhíresült eljárás másodfokú tárgyalásán pénteken a Szegedi Ítélőtáblán.

Vörös István ügyész azt indítványozta, hogy a táblabíróság az emberölés miatt is elmarasztalt négy vádlottra – a 25 éves fegyházbüntetés helyett – életfogytig tartó szabadságvesztést szabjon ki, azzal, hogy csak a másodrendű vádlott bocsátható feltételes szabadságra.

A vádhatóság szerint a társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettéért elmarasztalt tíz vádlott esetében is hosszabb büntetés kiszabása indokolt. Két vádlottat leszámítva – akik csak egy-egy Ausztriáig tartó szállításban vettek részt – cselekményük kétrendbeli embercsempészés bűntettének minősül, mivel a migránsoknak két államhatár átlépéshez nyújtottak segítséget, ezért büntetési tételük felső határa magasabb, mint amennyit az első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék figyelembe vett – mondta az ügyész. Perbeszédében leszögezte: valamennyi vádlott tisztában volt azzal, hogy a bűncselekményeket egy összehangoltan működő nemzetközi bűnözői csoport tagjaként követi el.

A csoport 2015. február 7-étől augusztus 27-éig szállított embereket a szerb-magyar határ térségéből Ausztriába vagy Németországba. Az elsőfokú ítéletben huszonhat vádpont szerepel. Ezek közül a huszonötödik a parndorfi ügyként ismert eset: a vádlottak augusztus 16-án hajnalban Mórahalom térségéből elindultak egy hűtőkamionnal, amelybe 59 férfit, nyolc nőt és négy gyereket zsúfoltak.

Az ügyész úgy fogalmazott, a szállítás módját és a járművekbe zsúfolt emberek számát látva „tiszta szerencse”, hogy csak egy esetben történt tragédia. Hozzátette: előfordult olyan eset, hogy az embercsempészek ennél is több emberrel akartak elindulni.

A másodrendű vádlott az ítélőtábla előtt azt vallotta, hogy a tizenkettedrendű vádlott is részt vett a tragédiával végződő szállításban, jelen volt a hűtőkamion ajtajának becsukásakor. Az ügyészség szerint azonban nincs elegendő adat arra, hogy a szökésben lévő afgán vádlottat emberölés miatt is felelősségre vonják.

Az emberölés miatt is elítélt vádlottak azt mondták, nem voltak tisztában azzal, hogy a hűtőkamionban nem jutnak elég levegőhöz a sértettek. Az ügyészség szerint azonban ismerték annyira a jármű paramétereit, hogy tudják, nem alkalmas személyszállításra, ennyi ember nem juthat levegőhöz benne – hangsúlyozta Vörös István.

Legkésőbb egy órával az indulás után a kamiont vezető negyedrendű vádlott és a járművet Kecskemétig kísérő másod-, valamint az utat Ausztriáig megtevő első- és harmadrendű vádlott is tisztában volt azzal, hogy a kamionban lévők azért dörömbölnek, mert nem kapnak levegőt. Bár az első- és másodrendű vádlott megtiltotta nekik, a harmad- és negyedrendű vádlottnak lett volna lehetősége arra, hogy megálljon, és kinyissa a járművet. A lebukás miatti félelmükben azonban nem vettek tudomást az emberek segélykiáltásairól – közölte az ügyész.

Vörös István kijelentette: a vádlottak embertelenségét mutatja, hogy a pénzszerzési vágy és a lebukástól való félelem miatt teljes közönnyel viszonyultak a sértettekhez.

A szakértői vélemények szerint a sértettek halála az oxigénhiány miatt elhúzódó fulladási folyamat miatt az indulást követően három órán belül bekövetkezett. Az áldozatok halála a négy vádlott aktív tevékenységének következménye, ők zsúfolták be a raktérbe az embereket, majd zárták rájuk az ajtót – mondta az ügyész.

A másodfokú tárgyalás június 13-án a védőbeszédekkel folyatódik, a bíróság előreláthatólag június 20-án hirdet határozatot.