Átadták Budapest díszpolgári címeit

Tarlós István főpolgármester átadta Budapest díszpolgári címeit a Fővárosi Közgyűlés szerdai, ünnepi ülésén. Az elismerő címben nyolcan részesültek, akik „a főváros életében jelentős, meghatározó szerepet töltenek be”, és „kiemelkedő teljesítményükkel Magyarországnak, Budapestnek dicsőséget szereztek”.

Díszpolgári címet kapott Béres Ilona Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas színművész, Csókay András idegsebész, Darnyi Tamás négyszeres olimpiai bajnok úszó, Hargitay András Európa- és világbajnok úszó, Kállai Kiss Ernő klarinétművész és Korda György előadóművész.

Az elismerést posztumusz kapta meg Antall József, Magyarország első szabadon választott miniszterelnöke és Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek. Antall József kitüntetését özvegye, Antall Józsefné, Mindszenty Józsefét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek vette át.

Tarlós István a szabadság napján tartott ünnepi ülésen, a kitüntetések átadása előtt úgy fogalmazott: „ma egyszerre ünnepeljük a szovjet csapatok távozásának évfordulóját, városunkat, és annak legkiválóbb polgárait”. A múlt ápolásához és a jövő építéséhez példaképek kellenek, és a kitüntetettek teljesítményükkel, életművükkel olyan példaképekké váltak, akikre „szabad, érdemes és kell alapozni a jövőt építő nemzedéknek” – mondta.

Felidézte: az utolsó szovjet katona 1991. június 9-én 15 óra 1 perckor hagyta el Magyarországot, és ezzel új időszámítás kezdődött az ország életében.

A függetlenség minden nemzetnek alapvető joga, és „nagy nemzeti ünnepeink, fontos évfordulóink emlékeztetnek arra, hogy Magyarországnak továbbra is saját entitását és identitását őrző, saját döntésekkel rendelkező, szuverén országnak kell maradnia” – fogalmazott Tarlós István. Hozzátette: ez a státusz csak akkor állhat fenn, ha a magyar nemzet fővárosa is sikeres, és erős város marad.

Kitért arra: Budapest összetett város, történeti korok, hagyományok, egyéni stílusok és szokások találkozási pontja. A reformkor nemzeti és a vele szorosan összefonódó polgárosító szándéka hozta létre, felismerve, hogy az „országnak kell egy szív”.

Megjegyezte: Budapest talán az egyetlen város Európában, amelyet annak idején nem az uralkodói hatalom teremtett meg és segített, hanem éppen annak ellenében jött létre, önállóan vívta ki a nemzet fővárosának jogát. Budapest mindig is életképes, folytonosan gyarapodni akaró város volt, „sokkal több volt itt az invenció, a találékonyság, mint bármely más környező fővárosban”.

„Az eredmények napjainkban is láthatók, ha valaki észre akarja venni azokat”. A főváros és a kormány egységes akarata, hogy a múlt érétkeire építve Budapest lehessen a jövő városa – jelentette ki.

Megjegyezte: „naponta halljuk a kissé dilettáns ígéretekkel tarkított, nagy hangú kritikákat”, miközben éppen Brüsszelből érkezett idén a rangos elismerés: nagy fölénnyel Budapest nyerte az Európa legjobb úti célja címet. Külön kiemelték, hogy Budapest az elmúlt nyolc-tíz év teljesítménye alapján érdemelte ki a díjat – tette hozzá.

A modern nagyváros nem pusztán társadalmi, gazdasági jelenség, hanem jellegzetes kulturális, közösségi tér, olyan, amelynek saját szellemisége, saját szimbólumrendszere van. Nemcsak nagyszerű épületek, fejlődő infrastruktúra és környezettudatos élet, hanem kiváló emberek nagyszerű teljesítménye is jelképezhetik a város formálását, és Budapesten sok ilyen ember él – mondta a Tarlós István.

Hozzátette: Budapest a most kitüntetettek munkásságával „olyan régi és új színeket, régi és új értékeket mutat meg, amelyeket csak azok láthatnak igazán, akik megmerítkeznek az értékek világában”.