Az adás kezdetén Kukorelly Endre megemlékezett a fiatalon elhunyt Térey János íróról. „Az egyik legjelentősebb kortárs író volt” – mondta a irodalmár, aki szerint nagyon szép gesztus lenne, ha az emberek utána néznének Térey munkásságának, és mindenki venne tőle egy kötetet, amivel támogatnák a kortárs irodalmat.
Az Európai Néppárt frakciója cáfolta a Népszava újságírójának az állítását, miszerint a Fidesz semmiféle pozíciót nem kaphat a Néppárton belül – kezdte vitaindítóját Huth Gergely műsorvezető.
Erre a fölvetésre reagálva Nagy Attila Tibor kifejtette: „a Fidesz belenyugodott abba, hogy az Európai Parlament mintegy 16 alelnöke közül nem fog most alelnököt delegálni, viszont cserébe azt kéri a Fidesz, hogy valamelyik kulcsfontosságú bizottságban vállalhasson vezető szerepet, és ebben a taktikában van logika”.
Ha így lesz, a Fidesz jobban tudja majd befolyásolni a Magyarország elleni esetleges eljárásokat – tette hozzá a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője.
Dézsy László nem csodálkozna azon, ha a következő hetekben, hónapokban „finom hangolást” vinnének végbe a Néppárton belül a Fidesz korábbi megítélésével szemben.
„Ez a politika lényege: helyezkedések, pozíció elosztás, kompromisszumok, korábbi nyilatkozatok finomítása terén, ezt úgy hívják – reálpolitika” – jelezte Jeszenszky Zsolt.
A „politikai hobbista” úgy látja, egy jól politizáló politikus, vagy politikai entitás képes a megváltozott körülményekhez is alkalmazkodni, és abból kihozni az érdekei számára legtöbbet ígérő maximumot.
Arra a kérdésre, hogy a Fidesz Néppártban maradásának taktikus döntése, vagy „a szívből történő politizálása” – egy erős, szókimondó ellenzéki erő létrehozása – lenne-e Magyarország számára előnyösebb, Pesty László elmondta: „A politikában, a politika színterén van-e olyan fogalom, hogy szívből döntés, vagy reálpolitika van? Ebben a tekintetben nincs szeretném vagy nem szeretném. Reálpolitikai lehetőségek és döntések vannak” – húzta alá a dokumentumfilmes.
Az adás folytatásában szóba került, hogy a magyarországi ellenzéki média – noha meghökkentően sokat foglalkozott az utóbbi hét egyik legtragikusabb eseményével, a dunai hajószerencsétlenséggel –, mindemellett a Nemzeti Összetartozás Napja, azaz a Trianon évforduló vagy nem szerepelt a cikkeik között, vagy ha igen, „mínuszos kis hírként” lett eldugva. Azt is méltatlannak ítélte a vendégek egy része, hogy például az 50 évvel ezelőtt indult Pride mozgalom híre is megelőzte a trianoni békediktátum aláírásának 99. évfordulójának tematikáját.
