Benkő Tibor: Új katonai kihívásokkal kell szembenézni

Új katonai kihívásokkal, fenyegetettségekkel kell szembenézni – jelentette ki a honvédelmi miniszter az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén kedden délután.

Budapest, 2019. június 18. Benkõ Tibor honvédelmi miniszter beszél meghallgatásán az Országgyûlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén, az Országházban 2019. június 18-án. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

Benkő Tibor hozzátette: ezen – hagyományos katonai, és az új típusú – kihívások kezelésének a Magyar Honvédségnek meg kell felelni.

Kiemelte azt is, hogy az új biztonsági kihívások miatt felértékelődik a kollektív védelem, amelynek értelmében a NATO tagállamok megvédik egymást. Itt ugyanakkor megjegyezte, hogy a kollektív védelem a nemzeti képességeken alapszik, így a NATO-nak elvárása a nemzeti képességek fejlesztése is. Ennek nyomán Magyarország már 2014-ben vállalta, hogy 2024-re a védelmi kiadások elérik a 2 százalékos GDP-arányos szintet.

Továbbá megkezdték a Magyar Honvédség teljes átalakítását, elindították a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programot. Utóbbi kapcsán ugyanakkor megjegyezte, hogy a teljes átalakítás nem fejeződik be 2026-ra, példaként említette, hogy a Gripenek lízingszerződése 2026-ban jár majd le.

A haderőfejlesztés kapcsán a miniszter részletezte a légierős beszerzéseket, a harckocsi-beszerzéseket, továbbá a tüzérségi fejlesztéseket is. Itt elmondta, a haderőfejlesztésben kiemelt szempont a hazai hadiipar újjáélesztése. Ezzel együtt Magyarország számára az is fontos, hogy a régióban, az Európai Unióban is együttműködjenek a fejlesztésekben. Utóbbi kapcsán elmondta, hogy az EU-tagállamok védelmi képesség fejlesztését szolgáló PESCO-projektek közül Magyarország 15-ben érintett.

A honvédelmi program – mint kifejtette – magába foglalja a toborzást, az életpályát, az oktatást, a hazafias honvédelmi nevelést, az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztését is.

A miniszter a fiatalok megszólítása kapcsán elmondta, hogy a honvédelmi táborok népszerűsége egyre növekszik: tavaly még 45, idén már 72 honvédelmi tábort hirdettek meg a nyárra. Szólt a kadétprogram fejlesztéséről is, s elmondta, már 49 középiskolában tanítják a honvédelmi alapismereteket.

Kiemelte: fontosnak tartják, hogy a 2015-ben megalkotott katonai életpályát naprakészen tartsák. Ez vonatkozik a toborzásra, a kiképzésre, a lakhatási támogatásra, az egészségbiztosításra, az illetményre is.

Szólt a szervezeti átalakításokról is, köztük a Magyar Honvédség Parancsnokságának felállításáról, s az önkéntes tartalékos rendszerben felállított két (nyíregyházi és székesfehérvári központú) területvédelmi ezredről.

A miniszter – ahogy délelőtt a nemzetbiztonsági bizottság előtt – itt is részletesen beszámolt a világban, s a térségben végbement biztonságpolitikai változásokról, az újonnan megjelent veszélyekről, melyek közül kiemelten szólt, a hibrid – azon belül is a kibertérben jelentkező – kihívásokról, az orosz-ukrán konfliktusról, s az illegális migrációról.

Elmondta, hogy a NATO a keleti és a déli fenyegetettséget hangsúlyozza. Kiemelte, hogy Magyarország mindkét fenyegetettség elleni védekezésben kiveszi a részét. Közreműködnek például az orosz veszélytől tartó balti államok légterének védelmében. A déli fenyegetettség vonatozásában azt vallják, hogy a gondokat ott kell kezelni, ahol a baj van, ezért Irakban, Jordániában, Tunéziában is ott vannak a magyar katonák. A közelmúltban született döntés arról is, hogy Magyarország 1200-ra bővítette missziós ambíciószintjét.

Kiemelte azt is, hogy Magyarország a keleti és a déli fenyegetettség középpontjában van, ezért a vezetést, együttműködést is fejleszteni kell. Ezért kezdeményeztek egy közép-európai többnemzeti hadosztály parancsnokság létrehozását. Szólt arról is, hogy az Egyesült Államok részéről érkezett megkeresés, hogy Közép-Európán belül Magyarországon hozzanak létre egy regionális különleges műveleti erők központját. Ehhez mostanáig öt ország csatlakozott, köztük Ausztria is, amely nem tagja a NATO-nak – ismertette a miniszter.

A miniszter szokásos éves beszámolójában azt mondta, a Magyar Honvédség 2018-ban egész évben ellátta a törvényben előírt feladatait. Külön kiemelte a kiképzést és a felkészítést, amelynek nyomán mintegy 70 hazai és nemzetközi gyakorlatot hajtottak végre. Mindemellett a magyar katonák ellátták a NATO integrált légvédelmi rendszerének biztosítását, missziós feladataikat, a hazai állampolgárok védelmét, továbbá segítették a rendőrök munkáját a határvédelmi feladatokban.

Benkő Tibor jövőképként azt mondta, szándékuk, hogy egy korszerű, modern, ütőképes hadsereggé, a térség meghatározó haderejévé váljon a Magyar Honvédség. Ebben a bizottság tagjainak támogatását is kérte, kiemelve, hogy a honvédelem ügye nemzeti ügy.

A bizottság kormánypárti és ellenzéki tagjai egyaránt köszönetet mondtak a miniszternek a katonai állomány egész éves helytállásáért.

A fideszes elnök, Kósa Lajos kérdezte többek között arról, hogy a jövő évi költségvetési tervezet mennyiben szolgálja a haderőfejlesztést.

Benkő Tibor kiemelte, hogy a honvédség jövőre 103 milliárd forinttal több költségvetési forrásból gazdálkodhat.

A szocialista Harangozó Tamás többek között a „honvédséginek álcázott beszerzésekről” kérdezte a minisztert.

Benkő Tibor ennek kapcsán leszögezte, a honvédségi beszerzéseket a katonai igények alapján, szakértők dolgozták ki. Leszögezte, a honvédségi gépek szállítanak állami vezetőt, kormánytagot, de olyan nincs, hogy „kormánygép”.

A bizottság a miniszter beszámolóját hat igen és két – ellenzéki – tartózkodás mellett elfogadta.