Hogyan szövi be Soros hálója a magyar igazságszolgáltatást

Az elmúlt évek során valóságos biznisz-iparággá nőtték ki magukat Magyarországon a közérdekű adat kiadása iránti perek, amelyek lényege, hogy sok esetben a magyar kormányzat és közigazgatás gazdasági ügyeit firtatják külföldről finanszírozott szervezetnek is dolgozó magyarországi ügyvédek – írja a Tűzfalcsoport. A blogbejegyzésben betekintést engednek egy prágai székhelyű NGO munkájába, ahol jogászok, bírák is képzésben részesülhetnek olyan témákban, mint például, hogyan védjék meg a NGO-kat, civil szervezeteket. A Tűzfalcsoport felidézi továbbá az Országos Bírósági Hivatal vezetőjének aggályait a Magyar Helsinki Bizottság által bírák részére adott képzéseken történő részvétel kapcsán.

A Tűzfalcsoport vizsgálódásának középpontjába elsősorban a Fővárosi Ítélőtábla, illetve Törvényszék elmúlt évekbeli közérdekű adatigénylésre vonatkozó határozatai kerültek, az érintett ügyeknél a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumából leggyakrabban a Dr. Lesenyei Terézia tanácselnök vezette, Dr. Mózsik Tímea és Dr. Pullai Ágnes bírók által alkotott tanács járt el, amely – a többi közt – személyiségi jogi és adatvédelemmel kapcsolatos perekre specializált. A blog szerint a Fővárosi Ítélőtáblán emellett az Istenes Attila, Kisbán Tamás, Kovaliczky Ágota bírók alkotta tanácsot érdemes kiemelni.

Karsai Dániel ügyvéd is számos közérdekűadat-igénylési perben segíti az ellenzéki nyilvánosságot. Karsai főleg a jobboldali vezetésű budapesti kerületek esetén aktív, egyik kedvence például Rogán Antal belvárosi kerülete. A másik ilyen ügyvéd, aki gyakori közreműködője lett a közérdekűadat-igénylés átlátszó iparának, Baltay Levente. Baltay a 2000-es években, a budapesti balliberális regnálás korszakában az SZDSZ-közeli médiában is futtatott „civil” LátKép Egyesület jogi képviselője volt.

A Tűzfalcsoport ügyvédek listáját hozza, akik a vonatkozó perekben eljárnak.

Nemzetközi érzékenyítés felsőfokon

A Soros-hálózathoz tartozó magyar szervezetek úgynevezett érzékenyítő tréningeket tartanak a bíráknak. Egy korábbi konferencián, ahol a Transparency International (TI) Magyarország Alapítvány – többek között a Soros-féle Freedom House romániai szervezetével együttműködésben – az Európai Bizottság Versenyjogi Főigazgatóságának támogatásával projektet indított a versenyjogi, illetve gazdasági jogi ügyeket tárgyaló bírók és bírósági titkárok képzésére.

Az érzékenyítési projekt tehát nem csak Magyarországon létezik és figyelhető meg: íme, egy kis nemzetközi kitekintés.

A Central and East European Legal Initiative Institute (Közép- és kelet-európai Jogi Kezdeményezés Intézet, továbbiakban: CEELI) egy prágai székhelyű nonprofit NGO, amely a régióban a jog uralmának, vagyis a jogállamiságnak a fejlesztését tűzte ki maga elé célként. Honlapjukon közzétett víziójuk kiemelten a jogállamiság globalizálása. Beszámolnak általános tevékenységükről: főleg jogászoknak és civileknek tartanak képzéseket, a jogászoknak külön arról is, hogyan védjék meg a szegény ártatlan civil szervezeteket és újságírókat. Emellett oktatnak arról, miként lobbizzanak uniós intézményeknél és tájékoztatják őket arról is, hogy a hazai bíróságok előtt milyen formában hívhatják segítségül az uniós jogok a hazai törvények ellenében. Természetesen ezek a képzések hálózatépítés szempontjából is hasznosak a hasonló nézeteket valló sorosistáknak – állapítja meg a Tűzfalcsoport.

Az intézet alapítója és elnöke egy amerikai ügyvéd, ifjabb Homer E. Moyer, aki a Council on Foreign Relations (Külkapcsolati Tanács) szervezetben tagtársa Soros Györgynek. A munkatársak között kiemelendő Jen Gaspar, a speciális projektekért felelős igazgató, aki a szintén Soros által is pénzelt Oak Alapítvány nemzetközi emberi jogi programjában dolgozott hosszabb ideig. Különösen érdekes a programtanácsadó, Halyna Senyk karrierje, aki országjelentéseket írt többek között az Amnesty International és a Human Rights Watch sorosista szervezetek részére; a hölgy a mesterdiplomáját a CEU-n szerezte.

A szervezet 1999-es alapítása óta a honlap szerint 45-nél több országban több mint 10 000 bírót, jogászt és civilt képzett. Készítettek tanulmányt arról is, hogy milyen szerepet kell játszaniuk a civil szervezeteknek a bírói szervezet működésének ellenőrzésében – mert ha ők csinálják, az nem minősül a bírói függetlenség elleni támadásnak. A Facebook posztjaik alapján képeztek magyar bírókat és álcivil aktivistákat is. Az mindenesetre szemet szúr, hogy a Facebook-oldalán az intézet rengeteget foglalkozik a magyar politikával, ahhoz képest, hogy küldetésük általánosságban a jogállamiság globalizációjához köthető.

a bírókat eltiltották, az ügyvédeket még érzékenyítik

A Tűzfalcsoport felidézi, hogy az OBH egyértelművé tette, hogy a bírák vagy igazságügyi alkalmazottak képzésén való részvételét nem támogatja. 2017 októberében a magyar büntetés-végrehajtási szervezet, az Országos Rendőr-főkapitányság és az akkori Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal felbontotta megállapodását a Magyar Helsinki Bizottsággal.

Az érzékenyítés új megfelelője, úgy tűnik, a kommunikációs tréning lett. A soron következő projekt keretében a Magyar Helsinki Bizottság kétalkalmas képzést indít a büntető igazságszolgáltatás szereplői számára júniusban.

A tréning témája a közérthető fogalmazás használata lesz a büntetőeljárás során, bármit jelentsen is ez. A közérthető fogalmazás lehetőséget teremt a terheltekkel való hatékony, gördülékeny kommunikáció gyakorlati elsajátítására – szerintük. A közérthető kommunikációs technikák használata az ügyvédi munka során növeli az ügyfelek (például gyanúsítottak, vádlottak) elégedettségét, „ami hozzájárul az elégedett ügyfélkör építéséhez.”

Hogy a fiatalok érzékenyítésében is biztosra menjenek, a természetesen ingyenes tréninget a Budapesti Ügyvédi Kamara Ügyvédjelölti tagozata is külön meghirdette Facebook-oldalán.

A teljes bejegyzés a Tűzfalcsoport oldalán olvasható.