Varga Gábor, a székesfehérvári Gaja Környezetvédő Egyesület elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: az iszapot egy hatalmas – nagyjából félmillió köbméter kapacitású – agyagbánya gödrében helyezik el, amelyet az agyagszivárgást megakadályozó sajátossága tesz alkalmassá a tárolásra. – A szennyvíziszapot összekeverik agyagásvánnyal és úgynevezett struktúranyaggal – például zöldhulladékkal, aprítékkal, náddal vagy szalmával –, majd baktérium-oltóanyaggal kezelik, aminek eredményeképpen a keverék három-négy év alatt talajszerű állapotba kerül, majd a mezőgazdaságban is felhasználhatóvá válik.
Varga hangsúlyozta: a telephely kialakítására kevés helyen megfelelőek a feltételek, ezért például Pest megyéből, Budapestről, sőt még Egerből is Székesfehérvárra szállítják az iszapot. – Az egész Európai Unióban problémát okoz a szennyvíziszap elhelyezése – amiből például hazánkban nagyjából egymillió tonna keletkezik évente –, ezért egyes helyeken, például Svédországban elégetik, ami jelentős környezetkárosítással jár – mutatott rá az elnök.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!