Kihirdették a felvételi ponthatárokat

Nyilvánosságra hozták tegnap este az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat. A diákok nagy örömére elég sok alapképzéshez elégnek bizonyult a 280 pontos minimumkövetelmény, ennyivel például óvodapedagógusi vagy villamosmérnöki szakra is be lehetett kerülni. A legnépszerűbbnek számító gazdálkodási és menedzsmentképzésen viszont 400 pontos határt húztak. Aki csak fizetős képzésre jutott be, annak átlagosan 200—400 ezer forint közötti önköltséget kell fizetnie félévenként, de az orvosi szakokon az 1,3 millió forintot is meghaladja a féléves tandíj.

Fotó: Teknős Miklós

A Műegyetemre 4774 új hallgató iratkozhat be ősszel, akik – mint írták – kiemelkedően jól teljesítettek a felvételin: az alapképzésekre bejutott állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma csaknem 419 pont volt.

Több olyan egyetem is van, ahol a meghirdetett szakok egy részéhez elégnek bizonyult a 280 pontos minimum is, ide tartozik például a Nyíregyházi Egyetem csecsemő- és kisgyermeknevelő képzése vagy az Eötvös József Főiskola óvodapedagógusi szakja. A jogszabályi minimumot jelentő 280 pontot egyébként még a gyengébb tanulóknak sem lehetetlen összegyűjteni. Ha például valakinek a középiskolai tanév végi jegyei közül mindegyik hármas, viszont az öt érettségi tárgy közül legalább kettőből összeszed egy erős négyest (mondjuk 75 százalékot középszinten), a maradék három tantárgyi vizsgát pedig szintén közepesre teljesíti, akkor már bejuthat a felsőoktatásba.

Mesterképzések esetén az elérhető maximális pontszám 100. Ebből mind­össze 60-at kellett összegyűjtenie annak, aki az ELTE vezetés és szervezés szakára adta be a jelentkezését, ám ugyanehhez a szakhoz az egri Eszterházy Károly Egyetemen 78 pontra volt szükség.

A felvételizők egyébként együttesen több mint 301 ezer szakot jelöltek meg, amelyeknek egyharmada gazdasági képzés. Az idén összesen ötezerrel választották többen a felsőoktatást, mint tavaly, és a legtöbb felvételizőt idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Debreceni Egyetem, valamint a Szegedi Tudományegyetem vonzotta. A leendő hallgatók zöme nem kíván fizetni a tanulmányaiért, több mint 97 ezren választottak állami ösztöndíjas képzést, és kevesebb mint 15 ezen vállalnák önként a szemeszterenként több százezer forintos képzési költségeket.

Az abszolút győztes ELTE-t csaknem 25 ezren jelölték meg, de ennél jóval kevesebbeknek van reális esélye, az intézmény ugyanis legfeljebb 16 ezer főt tud fogadni. Debrecenbe 16, Szegedre 14 ezren jelentkeztek, de mindkét intézmény legfeljebb 10 ezer főt vesz fel. Pécsre nyolcezren, a Corvinusra ötezren juthatnak be, a Semmelweisre háromezer új hallgató fér be, a Testnevelési Egyetemnek azonban mindössze hétszáz fő felvételére van kapacitása.

A felvételin idén még utoljára pluszpontként számították be a középfokú nyelvvizsgát, jövőre azonban mindenkinek kötelező lesz rendelkeznie a B2 szintű nyelvtudással, függetlenül attól, hogy milyen szakra szeretne bekerülni.

Fontos továbbá, hogy ha valaki az összes megjelölt helyre elegendő pontszámot gyűjtött, akkor sem választhatja meg, hogy ezek közül hol kezdi meg a tanulmányait. Ilyen esetben mindenki automatikusan az elsőként megjelölt helyre kerül be.

Fotó: Teknős Miklós

A leendő hallgatók ingyenes és fizetős helyek közül is választhattak, ám az állami támogatásnak ezúttal is feltételei vannak. Aki állami ösztöndíjas helyre jutott be, annak a megadott képzési idő legfeljebb másfélszerese alatt le kell diplomáznia, majd az oklevél megszerzése után legalább annyi ideig Magyarországon kell munkaviszonyt létesítenie, mint ameddig az állam pénzén tanult. Utóbbi feltételt egyébként húsz év alatt kell teljesíteni, vagyis végzés után van lehetőség arra is, hogy a fiatal akár hosszú évekre is külföldre költözzön. Ha azonban a diplomaszerzés túlcsúszik a megadott határidőn, akkor a támogatás felét vissza kell fizetni, aki pedig a munkavállalásra vonatkozó feltételt nem teljesíti, az köteles az egész díjat visszatéríteni. A három gyermeket vállaló anyák mentességet kapnak a visszafizetés alól.

Aki önköltséges helyre nyert felvételt, és nem tudja finanszírozni a tanulmányait, az többféle diákhitel közül választhat, amelyeket majd szep­tembertől lehet igényelni: a szabad felhasználású kölcsön havi 70 ezer forint értékben vehető fel, 1,99 százalékos kamattal, a képzési díj finanszírozására szolgáló hitel pedig kamatmentes. Nyelvtanuláshoz ugyancsak 1,99 kamattal vehető fel támogatás, és mindhárom típusú kölcsönre érvényes, hogy az édesanyáknak két gyerek után a tartozás felét, három gyermek után pedig az egészet elengedik.

Ami a képzések díjait illeti, idén is az általános orvosi és a fogorvosi szakok a legdrágábbak. Ezek minden intézményben 1,350 millió forintba kerülnek szemeszterenként, vagyis a teljes egyetemi képzési költség 13-16 millió forintra rúg. Egy fokkal olcsóbb, de még mindig nagyon borsos árú a gyógyszerész szak, amelyért félévente 800 ezer forintot kell fizetni, illetve ugyanebbe az árkategóriá­ba tartoznak egyes művészeti szakok is: a grafikusművész-képzés önköltsége például 800–950 ezer forint között mozog.

A legtöbb jelentkezőt vonzó szakok többsége ennél azért jóval olcsóbb, 400 ezer alatt megúszható. A Műegyetem közkedvelt gépészmérnöki szakja szemeszterenként 325 ezer forintba kerül, a Corvinus pénzügyi képzése 350 ezer forint, sőt ugyanez a Szent István Egyetemen már 220 ezer forintért is elérhető. A toplista dobogójának harmadik helyét elfoglaló óvodapedagógusi képzésért viszonylag keveset, 180-200 ezer forintot kell fizetni félévenként.

Akik most kerülnek be az egyetemekre, biztosan jobban járnak anyagilag, mint az elmúlt években felvételt nyert fiatalok, mert 2020-tól emelkedni fog a hallgatói normatíva, így a következő tanévtől a tanulmányi és a szociá­lis ösztöndíjak összege is magasabb lesz. Érdemes szorgalmasan tanulni, a legbőkezűbb intézményekben (például az egri Eszterházy Károly Egyetemen) ugyanis havi 80-100 ezer forinthoz is hozzájuthatnak a hallgatók, ami már komoly segítség a megélhetéshez. Mindezt további juttatásokkal egészíthetik ki azok, akik valamely duális formában is induló szakot (pl. gépészmérnök, szociális munka) választottak, korábban ugyanis azt közölte Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, hogy már több mint ezer cég kötött szerződést duális képzés folytatására, az érintett hallgatók pedig 80 ezer forint körüli fizetést is kaphatnak, ami a tanulmányi ösztöndíjon felül jár nekik.

Akiket pedig most sehová nem vettek fel, a napokon belül induló pótfelvételi eljárásban próbálkozhatnak ismét. Ekkor azonban már jóval kevesebb szakot hirdetnek meg az intézmények, és kizárólag önköltséges képzések közül lehet majd választani, ráadásul a második körben mindenki csak egyetlen képzést jelölhet meg.