„Megtanuljuk, hogy az Isten nagy ajándéka az élet, a gyermek”

Gyermekáldásra készülő és babát váró családokat áldott meg tegnap Spányi Antal megyés püspök Vértessomlón, a Sarlós Boldogasszony-templomban megtartott búcsún. A szertartásra távoli anyaországi és határon túli településekről, még Székelyföldről is érkeztek házaspárok, családok.

A fehérvári egyházmegye első embere a szertartás végén megáldotta a családokat is Fotó: Mirkó István

Már órákkal azelőtt, hogy elkezdődött volna a búcsú a vértessomlói Sarlós Boldogasszony-templomban, megérkeztek az első hívek a Komárom-Esztergom megyei községbe, elsősorban a távoli településekről. Az egyik, a falu szélén lakó idősebb férfi azt mondja: nála egy szegedi zarándok már reggel hét órakor útbaigazítást kért. A hívek egy része autóval és tömegközlekedéssel érkezik, míg a környező településeken – többek között a Várgesztesen és Környén – lakók részben népviseletbe öltözve, gyalogszerrel teszik meg az öt-tíz kilométeres utat. A környékbeli zarándokok Vértessomló kápolnájánál gyülekeznek, majd onnan templomi és történelmi zászlókkal együtt, körmenetben vonulnak a kegytemplomhoz. A búcsú helyszínén kiderül, hogy nem a szegedi hívek utaztak a legtöbbet, jöttek zarándokok a Felvidékről, sőt Erdélyből is.

A székely népviseletbe öltözött Véber család például Borszékről látogatott el Vértessomlóra, az édesanya, Véber Brigitta elmondja, hogy a búcsú, a családok megáldása, a barátok és persze a Szűzanya játszott közre abban, hogy megtegyék a hosszú utat a Komárom-Esztergom megyei faluba. Hangsúlyozza, hogy keresztények, és gyakran látogatnak el kegyhelyekre, így természetesen Csíksomlyóra is, Vértessomlón pedig most vannak harmadszor. Miközben Brigitta készségesen mesél jöttük okáról, a család szeme fénye, az óvodáskorú Zoltán Dominik nagy kedvenc a zarándokok között, egyszerre többen is istápolják. Amikor az édesanyát arról kérdezzük, hogy vállalnának-e még gyermeket, a fiatalasszony mosolyogva jegyzi meg, hogy várják a gyermekáldást, és remélik, hogy teljesül a vágyuk.

Egy székesfehérvári család is sok éve részt vesz a vértessomlói búcsún, az édesanya, a kisgyermekét babakocsiban toló Ágnes elárulja: mindig kérik az áldást, és így lesz ez ma is. Szeretnének még gyermeket, és ezért is tartják fontosnak, hogy részt vegyenek a búcsún.

– Tavaly a gyermekünk kapott egy nevével és születési idejével ellátott hálaszívet is a templomban, amelyet egy ötvös készített el. Ez a mi felajánlásunk, a hálánk jele – teszi hozzá a fiatalasszony.

A fehérvári egyházmegye első embere a szertartás végén megáldotta a családokat is
Fotó: Mirkó István

Amíg egyes családok a gyermekáldás reményében látogatnak el a búcsúba, mások már a hamarosan érkező babára kérik az égiek áldását. Bácskainé Csizmadia Nóra a családjával a közeli Zámolyról érkezett Vértessomlóra.

– Mi a harmadik babánkat várjuk, és mind a háromnál voltunk a búcsúban. Az első gyermekünknél akkor kaptuk az áldást, amikor még nem tudtam, hogy kismama vagyok, a másodiknál is hasonló volt a helyzet, most pedig már majdnem szülés előtt vagyok, de mindenképpen szerettünk volna eljönni – fogalmaz mosolyogva a fiatalasszony. Hozzáteszi: lehet, hogy az áldás mindig fiút hoz nekik, de ezt nem tartják problémának, a lényeg, hogy egészségesek a gyerekek.

Bácskaiéknál az áldást követően mindig fiúk születettek, a Martonvásárról érkező Túróczi családnál már a harmadik lány van úton, igaz, ők most vesznek részt először a vértessomlói búcsún. – A helyi plébánián hallottunk róla, hogy itt megáldják a gyermekeket váró családokat, és ezért is jöttünk el, ráadásul a szentmisét Spányi Antal püspök atya celebrálja – mondja Túrócziné Kocsner Nóra.

Amikor elkezdődik az ünnepi szentmise, már csaknem ezer zarándok zsúfolódik össze az alkalmi sátorban vagy foglal helyet a többi, részben árnyékban levő padon. Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök a prédikáció-jában arra mutat rá, hogy a család- és gyermekszerető magyar nép szívéhez a Mária-ünnepek mindig is közel álltak.

– Az embernek akkor van a helyén a szíve, a lelke, ha kész megnyílni Isten szavára, ha befogadja, meghallja, megtartja és hozzáigazodik ahhoz, amit az Úr mond neki. Megtanuljuk, hogy az Isten nagy ajándéka az élet, a gyermek, amelyet áldásként ad és úgy is kell fogadni. Szeretettel kell hordozni, világra hozni, felnevelni és tanítani hitre, emberségre, becsületre és tisztességre, mindarra, ami olyan mélyen hozzátartozik az emberi életünkhöz. Ha ezeket elhallgatjuk, ha engedjük az életünk perifériájára szorítani, akkor csak veszítünk, boldogtalanok leszünk, csak nyomorultnak és jövőtlennek érezhetjük magunkat. Ez a sorsa annak, akinek nem kell az élet, aki a gyermeket tehernek látja és tőle menekülni akar – hangsúlyozza a megyés püspök.

A szertartás végén Spányi Antal, mint egy évtizede minden évben, így most is megáldja a családokat.

– Mindenható Istenünk, a családi közösségeknek a te rendelésed szerint a házasság adja meg szilárd alapját. Te azt akartad, hogy a hitvesi életközösség a szeretet és a hűség mindennapi vállalásával, a gyermekáldás elfogadásával a keresztény élet példaképe legyen. Bizalommal kérünk, Istenünk, áldd meg a gyermeket váró házaspárokat, akik a te gondviselő oltalmadban készülnek születendő gyermekük fogadására! Óvd meg őket minden bajtól, állj mellettük, és adja nekik türelmet, hogy áldozatos szeretettel fogadják a te szent ajándékodat. Kérünk, Istenünk, áldd meg azokat a házaspárokat is, akik a gyermekáldásra várnak! Adj nekik hitet, türelmet és reményt, hogy állhatatos imádsággal mindenkor hozzád forduljanak, kegyelmedben bízva helyezzék kérései-ket a te szerető gondviselésedbe, bízva abban, hogy mindenkor megsegíted őket! Gyökerezzen hitük a Szentlélek erejében mindörökkön örökké – zárta könyörgését e szavakkal Spányi Antal.