Minisztérium: Erősödött a vállalkozások és a felsőoktatás k+f tevékenysége

A szakpolitikai várakozásoknak megfelelően 2018-ban jelentősen nőttek a magyar szereplők k+f ráfordításai, amiben fontos szerepet játszik a 2014-ben kidolgozott KFI stratégia megvalósítása, az elmúlt évek sikeres felsőoktatási politikája, a nagy volumenű állami támogatási programok. A k+f ráfordítások hatékonyabb hasznosulásához ugyanakkor további lépések szükségesek – állapítja meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A szaktárca ismerteti: a k+f ráfordítások a KSH előzetes jelentése szerint tavaly több mint 21 százalékkal – a 2017. évi 517,3 milliárd forintról 628,4 milliárdra – emelkedtek. A Magyarországon évek óta 1,3 százalék körül mozgó GDP-arányos k+f ráfordítás mutató 2018-ban elérte a 1,49 százalékot. Ez nemcsak az előző évi 1,35 százalékhoz képest jelentős előrelépés, hanem jóval meghaladja az eddig mért legmagasabb értéket, a 2013-as 1,39 százalékot is.

A jelentős növekedésben már tükröződnek a Befektetés a jövőbe című stratégia mentén elindított nagy volumenű állami támogatási programok, amelyek az egyetemek és kutatóintézetek mellett lehetővé tették számos vállalkozás számára is k+f tevékenységének erősítését – jelezte az ITM.

E programokba beletartoznak az uniós társfinanszírozással a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) és a Versenyképes Közép-Magyarország operatív programban (Vekop) megvalósuló projektek, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) alapjából – a hazai költségvetésből finanszírozott – támogatott projektek is, melyeken keresztül a KFI stratégia – az NKFI Hivatal hatékony közreműködésével – jelentős részben megvalósul.

A szaktárca szerint ezek közül kiemelten fontos a felsőoktatási intézményi kiválósági program, amely az egyetemi szférában tapasztalható mintegy 15 milliárd forintos növekedés forrását adta. A felsőoktatás k+f ráfordítása ezzel csaknem a vállalkozási szektoréval azonos mértékben (20,78 százalék) nőtt, míg a kutatóintézeteknél a növekedés ennek kevesebb mint a fele (9,51 százalék). A felsőoktatásban 2014 óta stabilan növekszik a kutatói létszám – idén 3,4 százalékkal -, míg a kutatóintézeteknél 2,9 százalékos csökkenés volt tapasztalható tavaly – írja közleményében az ITM.

A kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények vállalkozásoktól (5, illetve 6 százalék), valamint külföldi forrásból (például közvetlen uniós támogatásból) származó (10-11 százalék) k+f ráfordítása ugyanakkor kevéssé jelentős, ami a közlemény szerint elsősorban az alacsony együttműködési szintre vezethető vissza.

A felsőoktatási és akadémiai intézmények beágyazottságát tekintve mind a hazai vállalkozásokkal való kapcsolatuk, mind az uniós kutatási térben való megjelenésük terén bőven van potenciál a bővülésre, fejlődésre. E nélkül nem várható, hogy érdemben hozzá tudnak járulni a hazai innovációs ökoszisztéma fejlesztéséhez saját, valamint a hazai vállalkozások versenyképességének erősítésén keresztül – állapítja meg a minisztérium.

A szaktárca szerint erre mutat rá az Európai Bizottság által összeállított európai innovációs rangsor (European Innovation Scoreboard) is, amely nemzetközi összehasonlításban segít értékelni a 28 uniós tagállam kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) rendszereit. Magyarország a 2018-ban megjelent legutóbbi jelentés szerint – a k+f ráfordítások jelentős növekedése ellenére – stagnáló innovációs teljesítménnyel a 23. helyre csúszott vissza. Vagyis, hiába nőnek az állami szereplők k+f ráfordításai is, ha azok nem hasznosulnak megfelelően a gazdaságban – állapítja meg a szaktárca.

Az ITM közleményében kifejti: a kormány célja a teljes kutatási és innovációs finanszírozási rendszer átalakítása, valamint az érintett szervezeti rendszer kiszámítható és stabil finanszírozásának a biztosítása. Mindez hatékony megoldást jelent az állami k+f ráfordítás egyenletesen növekvő és tartós emelésére, azon hosszú távú cél érdekében, hogy a GDP arányos k+f ráfordítás 2030-ra elérje a 3 százalékos szintet.

A szakpolitikai intézkedések célja továbbra is az, hogy a támogatások felhasználásának az eredményeként olyan kritikus tömegű kutatás-fejlesztési kapacitás jöjjön létre, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország magas hozzáadott értéket teremtő, tudásalapú, kiegyensúlyozott, fenntartható gazdasággá és társadalommá váljon.

A szakpolitikai célok között kiemelt szerepe van az együttműködések erősítésének. Fontos, hogy erősödjön az együttműködés a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer szereplői között, hogy a vállalatok kölcsönösen előnyös együttműködéseket alakítsanak ki az egyetemekkel és kutatóintézetekkel. Így a vállalati szféra és a társadalom legkülönbözőbb szereplői is hozzá tudnak járulni az egyetemek és kutatóintézetek kutatási eredményeinek gyakorlati hasznosításához – hangsúlyozza közleményében a tárca.