Továbbra is tisztes mértékű marad a kiskereskedelmi forgalom növekedése

A reálbérek emelkedése fenntartja a kiskereskedelmi forgalom növekedését, amelynek üteme azonban mérséklődhet, mert a jövedelmek növekvő részét szolgáltatásokra, beruházásokra fordítják, vagy megtakarításokba helyezik az emberek – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó szakértők a péntek reggel megjelent legfrissebb kiskereskedelmi adatokat.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője megjegyezte, hogy a májusi lassabb növekedés után ismét gyorsult a kiskereskedelmi forgalom volumenének bővülése, amit a bérek emelkedésével magyarázott. Kitért arra is, hogy erőteljes az internetes kereskedelem növekedése, a kiskereskedelmen belül tehát látszik egyfajta átrendeződés az online platformok irányába. A bútorokat és műszaki cikkeket forgalmazó üzletek forgalmának enyhe csökkenését Regős Gábor az erőteljes, 12,7 százalékos növekedést mutató bázisidőszaki adatnak tulajdonította. A béremelkedések eredményeként a kiskereskedelmi forgalom növekedésére számít az egész évben, melynek mértéke 5 százalék körül alakulhat, így a háztartások fogyasztása továbbra is a GDP-növekedés egyik motorja lehet.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, a reálbérek mérsékeltebb emelkedéséből számítani lehet arra, hogy a lakossági fogyasztás növekedési üteme is mérséklődik a tavaly évhez képest.

A K&H szakértője kiemelte, hogy több európai országban a fogyasztói bizalmi indexek a korábbinál kevésbé kedvező képet mutatnak a nemzetközi környezet romlása miatt. Ez pedig kockázatokat jelent a magyar gazdaságra, ezen keresztül a magyar kiskereskedelem teljesítményére nézve is. Németh Dávid a mostani kilátások alapján a kiskereskedelmi forgalom 5 és 6 százalék közötti növekedést várja az idei évre.

Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője megállapította, hogy a májusi negatív meglepetést követően a lassulás valóban nem volt tartós. A javuló kiskereskedelmi adatot legnagyobb mértékben a magához térő üzemanyag-kereskedelem magyarázza. A májusi lassulást követő júniusi javulás a román és szlovák kiskereskedelmi forgalmat is jellemezte, ami tovább valószínűsíti a regionális hatást – tette hozzá. Összességében a belső kereslet a GDP-növekedés hajtóereje maradhat a továbbiakban is, a stabil bérnövekedés, a feszes munkapiac és az erőteljes hitelkiáramlás az elkövetkező időszakban is stabil belső keresletet eredményez. Varga Zsombor 4,5 százalékosra várja a GDP idei növekedését.