Egy jegybanki konferenciára készült előadásnak a Reuters hírügynökség által megtekintett kéziratában az EKB igazgatója kifejti: „a Libra elterjedésének mértékétől és attól függően, hogy az árfolyamának stabilitását biztosító devizakosárban mekkora súlyozással szerepel majd az euró, gyengülhet egyrészt az EKB befolyása az euró felett, másrészt a Librának az euróövezeti bankok likviditási pozíciójára gyakorolt hatásán keresztül sérülhet az EKB monetáris politikájának transzmissziós mechanizmusa is. Mindemellett a csökkenő kereslet miatt az euró nemzetközi szerepe is gyengülhet”.
A Facebook az idén júniusban jelentette be tervét egy kriptodeviza, a Libra létrehozására a jövő év első felében a nemzetközi fizetési forgalom megkönnyítése, illetve a világnak pénzügyi szolgáltatásokkal még le nem fedett területeire való kiterjesztése érdekében.
A kriptodevizák egyelőre szabályozatlan környezetben működnek és a virtuális devizák létrehozását és kereskedelmét lehetővé tevő technológia sincs még szabványosítva. A már meglévő és használatban lévő kriptodevizákkal ellentétben a Libra a Facebook tervei szerint „stablecoin” virtuális devizaként jönne létre abban az értelemben, hogy árfolyamát egy valódi devizákból és állampapírokból képzett kosárhoz kötnék.
„Őszintén remélem, hogy az európaiak nem dőlnek majd be a Facebook csalóka szirén énekének, és nem hagyják ott a már bejáratott és bevált fizetési csatornák biztonságát” – fogalmazott Yves Mersch. „(A Librát) pont ugyanazok vezetnék be, akiknek amerikai és európai jogalkotók előtt kellett számot adniuk a közösségi platformjukon a felhasználók adatainak önkényes kezelésével a demokratikus rendre nézve előidézett kockázatok miatt.” Hozzátette: mindezeket figyelembe véve az európai szabályozó és felügyeleti szerveknek joghatóságra kell szert tenniük a Libra felett és nemzetközi együttműködést kell kialakítaniuk a kockázatok enyhítése érdekében.
