Bundestag-elnök: A magyarok bátorsága révén új fejezet kezdődött a történelemben 1989-ben

A német egységhez és Európa egyesítéséhez az utat szabaddá tévő magyarországi határnyitást „soha sem fogjuk elfelejteni” – mondta a CDU legtekintélyesebb vezetői között számon tartott politikus.

Frankfurt, 2017. március 16. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a G20, azaz a húszas csoport jengybankelnökeinek és pénzügyminisztereinek németországi ülését megelõzõ, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) nevû bankszövetség által szervezett frankfurti konferencián 2017. március 16-án. (MTI/EPA/Armando Babani) Fotó: ARMANDO BABANI

Kiemelte, hogy szükség van a külső határ védelmére. Mint mondta, „nem akarjuk lezárni magunkat hermetikusan”, hiszen „Európa nem egy erődítmény, de szükség van az ellenőrzésre” a határokon.

Minden közösségnek garantálni kell a belső stabilitást, mert a rend a polgárok legfőbb elvárása, és „ha nem akarjuk a belső határellenőrzést visszaállítani, akkor a külső határt kell védeni” – mondta a Bundestag elnöke, aláhúzva: a határvédelem megvalósítása „az egyik legnagyobb európai feladat”. Hozzátette: 2015 szeptemberében a német és az osztrák kancellár „részben a Magyarország iránti szolidaritásból” a budapesti Keleti pályaudvarról gyalog elindult menedékkérők befogadása mellett döntött, de „ennek a helyzetnek nagyon kevéssé van köze 1989-hez”.

A magyar-német kapcsolatok jelenlegi helyzetéről szólva hangsúlyozta: „folyamatosan dolgoznunk kell azon, hogy a politikai nézetkülönbségek ne ássanak új árkokat közénk, hogy együtt tudjuk olyan kérdéseken dolgozni, amelyeket csak együtt tudunk jól megoldani”.

A klímaváltozástól a terrorizmuson át a migrációig nem lehet „nemzeti hatáskörben” megoldani a 21. század problémáit, és „egyetlen európai ország sem tudja egyedül leküzdeni az összes problémát”.

Magyarország például közel van Ukrajnához, „az ukrán problémát mégsem egyedül Magyarország feladata megoldani, ezért az helyes, hogy mi európaiak, anélkül, hogy feladnánk a nemzeti sajátosságainkat és különbözőségeinket – hiszen minden európai ország más-más történelemmel és hagyományokkal rendelkezik –, bizonyos kérdésekben összefogunk és közös megoldást találunk” – fejtette ki Wolfgang Schäuble.

Kiemelte, hogy az európai egységet minden egyes nap újra meg kell teremteni, mert „különböző álláspontok vannak, ami normális, hiszen a szabadság azon az elven alapul, hogy nem mindenki ugyanúgy látja a világot, különben nem lennénk szabadok”. Hozzátette, hogy nem szabad szembefordítani egymással a nemzeti kötődést és az európai törekvéseket. „Németország jövője sem lehet sikeres, ha Európáé nem az”, és „Magyarországnak is jobbak a jövőbeni kilátásai az egységes Európa részeként”.

A nemzeti kötődés és az európai egység nem zárja ki egymást, „csak figyelni kell az arányokra, ezért a hétköznapokban folyamatosan egyeztetni kell egymással, tárgyalni az európai tanácsban, az európai parlamentben” – mondta Wolfgang Schäuble, megjegyezve: „úgy érzem, hogy most egy egész jó Európai Bizottság alakul”.

A többi között arról is szólt: van úgy, hogy „az egyik fél azt gondolja, neki van mindig igaza, a másik véleményét pedig nem érti, és akkor bizony előfordul, hogy gőgőssé válik”. Ez nem helyes, ezért „Németországnak és Európa régi uniós országainak is, a hat alapítónak tisztelettel kell viszonyulni az új tagországokhoz”, és „egyenrangú partnerként” kell elfogadni őket, belátva, hogy „a másik félnek legalább olyan jó érvei vannak és ugyanúgy igaza lehet, mint nekünk”.