Ismét elítélhetik az MSZP–SZDSZ-kormányzat egykori elhárítófőnökét és társait

Már csak néhány fontos tanú meghallgatása várat magára a Gyurcsány-kormány polgári elhárításának volt vezetői vesztegetési peré­ben, majd perbeszédek és még idén ítélet várható a megismételt elsőfokú eljárásban. A vád szerint Galambos Lajost és Gyarmati Györgyöt százmilliókkal vesztegette meg Jakubinyi Róbert.

Az NBH volt főigazgatója ismét a bíróság elé áll Fotó: Havran Zoltán

A napokban folytatódik a Kaposvári Törvényszék Vadócz Attila hadbíró vezette katonai tanácsa előtt a Gyurcsány-éra polgári elhárítására rávetülő vesztegetési botrány ügye. Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatóját, Gyarmati Györgyöt, az NBH volt osztályvezetőjét a vád szerint Jakubinyi Róbert vesztegette meg, hogy cserébe az elhárítók elintézzék a vesztegető ügyeit.

A nemzetbiztonsági okok miatt titkosított ügyben immár a második elsőfokú eljárás zajlik, és várhatóan még idén ítélet is születik. Érdemes emiatt feleleveníteni az eddig történteket. A vesztegetési ügy kálváriája, hogy a per 2014-ben a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsán indult, majd néhány tárgyalási nap után, 2015. április 8-án a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa elölről kezdte az ügyet, és két év múlva, 2017 őszén hirdetett elmarasztaló ítéletet.

Eszerint Jakubinyit négy év szabadságvesztésre ítélték Galambos és Gyarmati megvesztegetése miatt. Galambost ezért, valamint államtitoksértésért ötéves szabadságvesztéssel, továbbá százötvenmillió forint vagyonelkobzással sújtották, Gyarmati a vesztegetés elfogadásáért három évet kapott, és százmillió forint vagyonelkobzással büntették.

A minősített, tehát titkos ügyről sajtóhírek szerint annyi tudható, hogy a botrányos Egymásért, Egy-másért Alapítványhoz kapcsolódik. Állítólag tanúvallomások támasztják alá, hogy Jakubinyi pontosan százötven-, illetve százmillió forinttal vesztegette meg Galambost, illetve Gyarmatit, hogy cserében elsimítsák az ügyeit. Gyarmati aktív állományú elhárítóként volt tagja a botrányos alapítvány kurató­riumának, amelybe az úgynevezett kémbotrány következtében leváltott Galambos szintén bekerült. Az alapítványról az a hír járta, hogy a szocialista–liberális kormányok titkosszolgálatainak kifizetőhelyeként működött.

Másodfokon az ítélőtáblán formai hibák miatt megsemmisítették az ítéletet, és az eljárást ismét Kaposvárra utalták. Az ügy részleteit még a felderítés során minősítette titokká a Nemzeti Védelmi Szolgálat, így ezt csak a szervezet oldhatja fel.

Az NBH volt főigazgatója ismét a bíróság elé áll
Fotó: Havran Zoltán

Jakubinyi ellen eközben a Fővárosi Törvényszéken ugyancsak zárt ajtók mögött szintén folytatódik egy másik büntetőper is adócsalás, csempészet és sikkasztás vádjával. A vádlott a vád szerinti bűncselekményeket 2005–2007 között követte el az Egymásért alapítványon belül, és a csempészés az NBH jogászainak jóváhagyásával történt. A férfi és társai 2005 augusztusa és 2007 februárja között 59 esetben nem fizették meg a közterheket a belföldi forgalomba bocsátott ázsiai importáruk után, és ezzel több mint egymilliárd forinttal csökkentették az adóbevételt. Jakubinyit azzal is vádolják, hogy az ő utasítására az alapítvány házipénztárából csaknem egymilliárd forintot vettek ki, majd az összeg hozzá került, s azt a saját céljaira fordította.

Jakubinyit már a nyolcvanas években elítélték egy, az állambiztonsági szervekhez is kötődő betörőbanda orgazdájaként. Ez a bűnbanda volt a hazai szervezett bűnözés melegágya, a Presztízs fedőnevű akcióban számolták fel. A tagok közül sokan – például az Energol Rt. volt vezetői – felbukkantak a kilencvenes években az olajbűnözésben.