Repülőgépek szárnyainak fejlesztését célzó kutatási projektben vesz részt a SZTAKI

Modernebb és hatékonyabb repülőgépszárnyak kutatásában és fejlesztésében működik közre az Informatikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) Repülésirányítási és Navigációs Kutatócsoportja, amely az uniós projektben a tesztek során keletkezett adatokat kezeli és dolgozza fel.

A csoport hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a modern repülőgépek szárnyainál és hajtóműveinél eddig alkalmazott technológia mára elérte hatékonysága csúcsát, a Boeing 787 Dreamliner és az Airbus A350-en is kompozit anyagokból készül az alkatrészek többsége.

A deformálható kompozit anyagokkal csökkenthető a légellenállás, és így a fogyasztás is. Ezeket a szárnyakat azonban egyféle repülési konfigurációra tervezték, a repülési feltételek megváltoztatásakor a szárnyak finomhangolására lenne szükség, amelyet a mai technológiával nem lehet megoldani, a fékszárnyak és féklapok használata túl nagy aerodinamikai változtatást jelentenek.

A kutatásban olyan, úgynevezett aktív alakvezérlésű, rugalmas szárnyakat fejlesztenek, amelyek formája finomhangolható, képes sokféle repülési feltételhez alkalmazkodni, így a turbulencia is csökkenthető, a fel- és leszálláshoz is más-más beállítás választható, így a mai szárnyaknál 10 százalékkal hatékonyabban működhet.

A teljes egészében uniós finanszírozású projektben a SZTAKI a tesztek során keletkezett adatot kezeli és dolgozza fel. A cél, hogy a 2022 végén lezáruló kutatás eredményét 5-10 éven belül a gyakorlatban is alkalmazzák, ezért a kutatáshoz csatlakozott az Airbus több leányvállalata és a magángépekkel is foglalkozó Dassault Aviation is.