Tűzbe mennek a hivatásukért, de sokan másodállást is vállalnak

Jövőre újabb illetményemelésben részesülnek a tűzoltók és más rendvédelmi dolgozók. A tűzoltók szerint szükség is van a bérek rendezésére, mert sokan másodállásra kényszerülnek. Emiatt azonban nem kell tartani tömeges elvándorlástól, mert ez számukra nemcsak a hivatásuk, de a családjuk is.

Folyamatosan fejlesztik a fizikumukat, és továbbképzéseken is részt kell venniük Fotó: Bach Máté

– A legnehezebb az, amikor a hozzátartozók megjelennek a helyszínen, borzasztó a fájdalmat látni az arcukon – veti közbe Bozsó Dávid zászlós. – A mentések általában ugyan sikeresek, mégis ezekre az esetekre emlékezünk leginkább.

Nem arra, hogy hányszor vonultunk sikeresen, életeket mentve meg. Végezzük a dolgunkat, ez a természetes – teszi hozzá Skumát Péter zászlós. – Ez a munka nem olyan, mint a filmekben. Akit lakástűzből hozunk ki, az nagy valószínűséggel összeégett és a mentők viszik el, sokszor úgy, hogy élet és halál között lebeg. Olyan nincs, hogy a szőke nőt kihozom a házból és elveszem feleségül, de ha lesz, szólunk és elmeséljük – vált vidámabb hangra Skumát Péter.

Riportalanyaink a szolnoki versenycsapat tagjai, akikkel a 12. Szakmai Tűzoltó és 2. Műszaki Mentési Verseny zárónapján beszélgetünk Karcagon. Huszonkilenc hivatásos, önkéntes és létesítményi tűzoltócsapat vett részt a megméretésen, de voltak egyéni indulók is. Az utolsó napon éppen egy akadálypályát kellett a lehető legrövidebb idő alatt teljesíteni a versenyzőknek. A tűzoltóknak a riasztástól számítva 120 másodperc áll rendelkezésükre, hogy elhagyják a laktanyát, akár éjjel, akár nappal jön a hívás.

A gyakorlat első része erről szól, mérik az időt, amíg beöltöznek a teljes bevetési ruhába. Ezt követően egy labirintusketrecben kell csúszva-mászva végrehajtaniuk az első feladatokat, majd egy ajtóhoz kell futniuk, amelyen el kell vágni a láncot, ezután a füstsátor következik, ahol meg kell találni a veszélyben lévő embert helyettesítő bábut. Ezt követi egy közlekedési balesetet imitáló állomás, ahol egy jármű áramtalanítása után fel kell ismerni a csomagtérben lévő veszélyes anyagot, majd oltási gyakorlat jön, egy céltáblára kell lőni vízsugárral. Az előző napok sem voltak könnyebbek, ott a csapatok versenyeztek Karcagon és a kunmadarasi repülőtéren – tudjuk meg Dóka Imre főhadnagytól.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivőjének tájékoztatása szerint ezeken a helyszíneken többek között lakóépületből kellett nyolcvankilós bábut menteni, fát kellett darabolni, járművet, törmeléket kellett megemelni különböző eszközökkel.

Ezeket azért fontos gyakorolni, mert a közlekedési baleseteknél az életmentés és az áramtalanítás mellett a forgalmi akadályok megszüntetése is része a műszaki mentésnek. A természeti katasztrófáknál is számos feladat hárul a tűzoltókra. A hivatásosoknak 24 óra szolgálatot kell letölteniük egyben, utána két nap pihenő jön. Ha éppen nincs beavatkozás, akkor a tudásuk frissen tartásával foglalkoznak különböző képzéseken, és természetesen a fizikumukat is folyamatosan fejlesztik – ismerteti a tűzoltók napirendjét Dóka Imre.

A szolgálat tehát veszélyes és egész embert kíván, jelenleg azonban tűzoltóként nem sok pénzt lehet keresni. Az Egységes Tűzoltó Szakszervezet nemrég közleményt juttatott el a sajtóhoz, amely arról szól, hogy egy hét éve dolgozó beosztott tűzoltó rendszeres havi illetménye nem éri el a nettó 160 ezer forintot, miközben a vonulós tűzoltók kötelező alapmunkaideje havi 204 óra. Ez pedig arra kényszeríti őket, hogy folyamatosan az álláshirdetéseket böngésszék.

– Az nem igaz, hogy tömegesen akarnák elhagyni a tűzoltóságokat, de pénzre gyűjtünk – mondják erről a szolnoki versenycsapat tagjai nem kis iróniával. Magyarul: a szabadidejükben másodállást vállalnak. Sokan az építőiparban dolgoznak, de van a tűzoltók között sofőr, autószerelő, sőt még szakács is. Budapesten sokan mentősként dolgoznak, mert ott is kevés a szakember.

A Belügyminisztériumban is ismerik a problémát. Lapunkkal közölték: kormánydöntés született arról, hogy 2020-ban folytatódik a rendvédelmi illetmények emelése. A katasztrófavédelem csaknem 12 ezer embert foglalkoztat, közülük majdnem nyolcezer lát el készenléti szolgálatot. 2018 februárjában 125, júliusban pedig 131 frissen végzett tűzoltó kezdte meg szolgálatát. Az idén februárban szolgálatba állt 175 újonccal a katasztrófavédelem szinte teljesen feltöltötte a készenléti létszámhelyeket. A beavatkozói állománynál a feltöltöttség csaknem 95 százalékos. Az tehát nem fordulhat elő, hogy ne induljanak el a tűzoltók megfelelő létszámban egy káreset helyszínére.

Ezt megerősítik a szolnoki tűzoltócsapat tagjai is. Mint mondják, a fizetést emelni kellene, de a tűzoltók többsége tűzoltó marad. Ez ugyanis nemcsak hivatás, hanem egy nagy család is. A karcagi versenyen is már az első napon mindenki összebarátkozott, pedig soha életükben nem találkoztak előtte az ország különböző részeiből érkező csapatok.