Orbán Viktor: Sorsközösségben vagyunk Szlovéniával

Mindkét ország pontosan tudja, mi az, hogy migráció és ellenőrizetlen határátlépés – jelentette ki a miniszterelnök, miután tárgyalt Marjan Sarec szlovén kormányfővel.

Magyarok és szlovénok sorsközösségét hangsúlyozta Orbán Viktor a szlovén kormányfővel folytatott tárgyalásai után Fotó: Illyés Tibor Forrás: MTI/Illyés Tibor

Közölte továbbá: az Eximbankkal megnyitottak egy 165 millió eurós hitelkeretet a szlovén-magyar gazdasági együttműködés támogatására, Magyarország pedig díszvendég lesz a legnagyobb szlovén gazdasági vásáron 2020-ban.

Arról is tájékoztatott, hogy a kormány a napokban 900 millió forintot utalt a Rábavidéknek – ahol a legnagyobb számban élnek a magyarországi szlovénok -, az ottani gazdaságfejlesztési programra. Emellett pedig eddig kétmilliárd forintot költöttek a Szlovéniában lévő Muravidék gazdaságfejlesztési programjára. Ezzel kapcsolatban javasolta szlovén kollégájának egy határokon átnyúló regionális fejlesztési alap felállítását.

A kormányfő hangsúlyozta, a kormány 2010 óta 4,5-szeresére növelte a Magyarországon élő szlovén kisebbség támogatását.

Hozzátette, december közepén befejezik az M70-es autópálya építését a szlovén-magyar határig, és megkezdték a Zalaegerszeg-Rédics-Lendva vasútvonal magyarokra eső tervezését is.

Horvátország schengeni csatlakozását firtató kérdésre Orbán Viktor kifejtette: Magyarország minden szomszédjának támogatja integrációs törekvéseit, de a hosszú magyar-horvát határszakasz esetében „speciális érdekeink vannak”.

Budapest ezzel kapcsolatban olyan szerződéses garanciákat szeretne kapni, amelyek lehetővé teszik, hogy ha Horvátország felől nagy számban érkeznek migránsok Magyarországra, akkor ott a határvédelmet ne csak igazgatási szempontból, hanem fizikailag is vissza lehessen állítani – ismertette.

Magyarország kikötő- és ahhoz vezető vasútépítési terveivel kapcsolatban a miniszterelnök arról beszélt, hogy Magyarországnak mint tengerektől elvágott országnak háromfajta megoldása van erre a problémára: „az egyik ami volt, az az, hogy a horvátokkal egy közös államban éltünk, és a kijáratunk Rijeka – egykor Fiumének nevezett – városán keresztül volt”.

A másik megoldás – folytatta – a szlovéniai Koper, és Magyarország szívesen részt vett volna az oda vezető út fejlesztésében és a kikötőben, de a szlovénok úgy döntöttek, ott nem kérnek a magyarokkal való mélyebb együttműködésből, amit tudomásul kell venni.

Ha megváltozna Szlovéniában a helyzet, Magyarország készen áll újra tárgyalni – fűzte hozzá. A harmadik megoldás – mondja a magyar történelem -, hogy „menjetek Triesztbe (...), és ezt tettük, vettünk egy darab kikötőt Triesztben” – fogalmazott.

Egy másik szlovén újságírói kérdésre kijelentette: a magyar kormány nem tervez semmilyen médiabefektetést Szlovéniában.

Magyarok és szlovénok sorsközösségét hangsúlyozta Orbán Viktor a szlovén kormányfővel folytatott tárgyalásai után
Fotó: MTI/Illyés Tibor

Marjan Sarec: Nagyon jók a magyar-szlovén kapcsolatok

Nagyon jók a magyar-szlovén kapcsolatok, különösen a gazdaság és a turizmus területén, továbbá az Európai Unióban is több kérdésben együttműködik a két ország – mondta Marjan Sarec szlovén miniszterelnök hétfőn Budapesten.

A szlovén kormányfő magyar kollégájával, Orbán Viktorral tárgyalt, majd közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: megbeszélésük fő témája a gazdasági együttműködés elmélyítése volt.

A kormányfő Facebook-oldala is beszámolt a találkozóról:

A szlovén-magyar gazdasági kapcsolatok bővítését sürgette Palkovics László

A szlovén-magyar gazdasági kapcsolatok és az innovációs együttműködések bővítését sürgette az innovációs és technológiai miniszter hétfőn, a Szlovén Turisztikai Hivatal budapesti rendezvényén. Palkovics László elsősorban a mesterséges intelligencia, az ipar 4.0 és az 5G-kommunikáció közös fejlesztésében lát új lehetőségeket. Hatékony gazdasági kapcsolatok nélkül azonban az idegenforgalmi együttműködés is elképzelhetetlen – tette hozzá. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a turizmus fenntarthatóságával Magyarország és Szlovénia is új kihívással szembesül, de a központi fekvésnek köszönhetően mindkét állam kedvező terepe lehet a kelet és a nyugat közötti kapcsolatok erősítésének.