Október 23. mindig arra emlékeztet, hogy óriási értéke van a szabadságnak – hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az 1956-os forradalom és szabadságharc 63. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen kedden, a budapesti Bem téren. Rétvári Bence hozzátette: 1956-ban kiderült, hogy a nyugati nagyhatalmak nem segítenek, egyedül maradtunk. Örök tanulság, hogy mi, magyarok mindig önmagunkra számíthatunk, a szabadságot, a függetlenséget nem más birodalmaktól kapjuk, azt saját erőből kell elérni – folytatta. Ezért kell, hogy Magyarország erős legyen, a saját lábára álljon, és a birodalmak is tiszteljék – szögezte le az államtitkár. Figyelmeztetett arra is, hogy minden korszakban voltak, vannak és lesznek olyanok, akiknek Magyarország az első, és olyanok is, akik más birodalmat szolgálnak.
Boross Péter volt miniszterelnök a Műegyetem előtti ’56-os emlékműnél emlékezett, kijelentve, az 1956-os forradalom és szabadságharc a titka annak, hogy miért maradt meg a magyarság Európában. Úgy fogalmazott: 1956 a magyarázat arra, hogy milyen belső, lelki tényezők vezérlik ezt a nemzetet, amikor idegen áramlatok, vagy érdekek, vagy hatalmak akarnak eluralkodni rajta. Hangsúlyozta továbbá, hogy mint egykoron, „ártó szellemek keringenek körülöttünk most is”. „Az egész európai civilizáció kezd olyan változásokkal terhelődni, ami nem lehet a mi sorsunk” – buzdított kiállásra a haza és a nemzet szabadsága mellett Boross Péter.
Az innovációs és technológiai miniszter ugyanott arról beszélt: 1956 októberében a magyar fiatalok világraszólót alkottak, beverték az első szögeket a kor leghatalmasabb katonai erővel rendelkező nagyhatalmának koporsójába. „Petőfi óta tudjuk, a magyar fiatalok képesek rá, hogy kiforgassák sarkaiból a világot” – fűzte hozzá Palkovics László.
Fotó: Bach Máté
Varga Mihály pénzügyminiszter, Óbuda országgyűlési képviselője a Fidesz III. kerületi szervezetének megemlékezésén vett részt kedden. Beszédében kiemelte: miként korábban, úgy ma is szabadságszerető nép vagyunk, amely mindig dönteni akar és szeret saját sorsáról. Aztán Németh László gondolatait idézve azt mondta, hogy egy nemzetet tudósai, feltalálói, alkotó közösségei, szorgalma, kitartása, az összefogás, az összetartozás tehetik naggyá. Ma is szükség van az összefogásra, a szeretetre, mert ez ad reményt, esélyt arra, hogy – 1956 hőseihez hasonlóan – újra be lehessen bizonyítani, képesek vagyunk jobb közösséggé válni. A szabadság pedig nélkülözhetetlen ahhoz, hogy egy nemzet nagyot tudjon alkotni, és felemelkedjen.
Nemzetközi megbecsülés
Olasz- és Lengyelország meghatározó politikusai példaértékűnek tartják az 1956-os magyarországi forradalom és szabadságharc hősi erényét és a jelenlegi kormány munkáját. Kedden például a Római Magyar Nagykövetség ünnepi megemlékezésén Matteo Salvini, a Liga vezetője az MTI-nek hangsúlyozta: „Amilyen bátrak voltak 1956-ban a magyarok, olyan bátor politikai vezetőik vannak ma is.” Szerinte az olaszok és a magyarok hasonlóan gondolkodnak a migrációról, a haza és a határok, valamint a családok védelméről és a keresztény értékek megőrzéséről. Piotr Glinski lengyel kormányfőhelyettes ugyanakkor a varsói királyi várban megrendezett emlékünnepségen egyebek között arról beszélt, az 1956-ban megnyilvánuló lengyel–magyar szolidaritás válasz lehet a mai világ kihívásaira is. A lengyelek és a magyarok szembeszegülése a kommunista rendszerrel lehetővé tette, hogy 1989-ben mindkét nemzet visszanyerje szabadságát – állapította meg a politikus.
