Soltész Miklós: A zarándokhelyek a közösséghez kötődést erősítik

A zarándokhelyek amellett, hogy nyugodt környezetet nyújtanak a hívőknek és a nem hívőknek az Istenhez vezető út megkereséséhez, a közösséghez való kötődést is erősítik – hangoztatta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára hétfőn Máriapócson, a görögkatolikus zarándokház átadásán.

2019. 10. 07. 18:04
SOLTSZ Mikls
Máriapócs, 2019. október 7. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelõs államtitkára beszédet mond a felújított Emmanuel Lelkigyakorlatos és Zarándokház átadásán Máriapócson 2019. október 7-én. MTI/Czeglédi Zsolt Fotó: Czeglédi Zsolt
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Soltész Miklós a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen arról beszélt, hogy a mai rohanó, az istenhitet sokszor száműzni akaró korszakban a zarándokhelyek a lelki gazdagságot adják meg mindenkinek.

Az államtitkár szólt arról, hogy a magyar katolikus közösségek száztíz-százhúsz zarándokhelyet tartanak nyilván az országban, ebből hatvanhatot a kormány és önkormányzatok támogatásával újítottak fel az egyházak.

Ilyen módon újulhatott meg például Andocs, Mátraverebély-Szentkút, Pálosszentkút, Makkosmária, Bodajk, Celldömölk, Hercegszántó, illetve több más, köztük görögkatolikus zarándokhely is – sorolta.

„Európa új korszak küszöbéhez érkezett, amelyben az egységet sürgető felszólítás korunk legszembetűnőbb jelensége” – idézte beszédében Soltész Miklós Szent II. János Pál pápa huszonnyolc éve, Máriapócson elhangzott szavait. Az államtitkár szerint napjainkban egyes politikai érdekcsoportok másfajta „egységet” akarnak megvalósítani.

Úgy látszik, hogy az egyházakat egyes csoportok háttérbe akarják szorítani, „a kereszténységet száműzni akarják a mai világból” – vélekedett a kormánypárti politikus, megjegyezve, a magyarok harminc évvel ezelőtt biztosan nem ilyen Európát akartak.

Mint mondta, a magyarok tiszteletben tartják más emberek világlátását és meggyőződését, de azt elvárják, hogy ők is tartsák tiszteletben a mi világlátásunkat és világnézetünket, ami ezer éve megtart minket.

Hozzátette, ha ők is tiszteletben tartják mindezt, akkor súlyos megpróbáltatásaik esetén segítséget kaphatnak, akár egy zarándokhelyen turistaként, érdeklődőként, és „istenkeresőként”.

A felújított épületet Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája, Szocska Ábel, a Nyíregyházi Egyházmegye püspöke és Orosz Atanáz, a Miskolci Egyházmegye püspöke áldotta meg.

A húsz évvel ezelőtt a görögkatolikus bazilikával szemben felépített Emmanuel Lelkigyakorlatos és Zarándokház teljes körű rekonstrukciója több mint 650 millió forintos kormányzati támogatással valósult meg.

A munkálatok során elvégezték a huszonkilenc szobás épület szigetelését, a nyílászárók cseréjét, a gépészeti és elektromos rendszer felújítását, megszépültek a fürdőszobás, bútorozott szobák is, amelyekben összesen 130 látogatót tudnak elhelyezni.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.