További két megtorló ítélet semmisségét igazolta az ünnep előtt a Kúria. Megállapította egyebek mellett, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik résztvevőjét, aki az események szervezésében, előkészítésében is részt vett, 1958-ban ártatlanul ítélte el a népbíróság.
Az akkor kiszabott és végrehajtott halálos ítélet semmis. Egy másik ügy két szereplőjére 1957-ben nyolc, illetve tizenkét év szabadságvesztést róttak ki szervezkedés címén. A Kúria most rögzítette, hogy ez az ítélet is semmisnek minősül. A bírói fórum tájékoztatása szerint a büntetőtanács arra a következtetésre jutott, hogy az elmarasztalás célja annak idején a megtorlás és az elrettentés volt.
Az elmúlt három évben – a legfőbb ügyész indítványa nyomán – a Kúria több mint harminc ügyben állított ki igazolást arról, hogy az érintett másfél száz személy ellen kiszabott büntetés semmisnek minősül. Az esetek vádlottjai jórészt olyan munkások, diákok, tisztviselők voltak, akik a forradalom idején részt vettek a megmozdulásokban, a harci cselekményekben, az ellenállásban.
A 2000-ben elfogadott, majd 2016-ban kiegészített negyedik semmisségi törvény, ismertebb nevén a lex Tóth Ilona szerint az 1956-os forradalommal összefüggő megtorló ítéletek semmisek, ha azokat rögtönítélő bíróság vagy népbírósági tanács hirdette ki, esetleg gyorsított eljárást zártak le. A Kúria több korábbi határozatában hangsúlyozta, hogy a régi eljárások jórészt a politikai gyilkosság eszközei voltak.
