Kikerülhet a kötelező nyelvvizsga követelménye a felsőoktatási felvételi elvárások közül

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a HÖOK-kal és más szervezettekkel való egyeztetés után azt javasolja a kormánynak, hogy a kötelező nyelvvizsga követelménye kerüljön ki a felsőoktatási felvételi elvárások közül, az erről szóló javaslatot szerdán nyújtja be a kormánynak – jelentette be a tárca parlamenti államtitkára Hajdúszoboszlón, a XXI. Országos Közoktatási Szakértői Konferencián.

A kormány javaslata alapján a szakképzésben dolgozók anyagi megbecsültsége is jelentősen emelkedik majd: ez az intézkedés összesen több mint 32 ezer pedagógust és óraadó tanárt érint, és – 2020-tól, éves szinten – mintegy 35 milliárd forintot különít el rá a kormány. A szakképzésben részt vevő fiatalokat pedig egyrészt általános szakképzési ösztöndíjakkal fogják támogatni, másrészt pedig évente kétezer tehetséges tanuló Apáczai-ösztöndíjat is kaphat – mondta Schanda Tamás Hajdúszoboszlón.

Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) köznevelésért felelős államtitkára a Változások az oktatásban című előadásában kiemelte: a változás folyamatos, az a tudástartalom, azok a módszerek és eszközök, amiket használnak a modern oktatásban, folyamatosan változnak.

Igaz ez a kormányzati politikára is: folyamatosan adaptálni kell a világban zajló változásokat – tette hozzá, megjegyezve, hogy ennek szellemében zajlik jelenleg az új köznevelési stratégia kidolgozása.

Maruzsa Zoltán a stratégia fókuszterületei között az infrastrukturális fejlesztéseket, a pedagógus-ellátottság, illetve utánpótlás biztosítását, és a különleges bánásmódot igénylő gyerekeket ellátó rendszer fejlesztését említette.

Folyamatban van a magyar oktatási rendszer tartalmi megújítása is: az új Nemzeti alaptanterv (Nat), a kerettanterv és az ezzel kapcsolatos tankönyvfejlesztések is fókuszban vannak – jelezte, megemlítve, hogy a Natot várhatóan ez év végéig fogadja el a kormány, és 2020. szeptember 1-jétől valósítható meg.

A háromnapos XXI. Országos Közoktatási Szakértői Konferencián több mint 1300 pedagógus, szakértő, szaktanácsadó, intézményvezető és intézményfenntartó, oktatáskutató, szakpolitikus és felsőoktatási szakember vesz részt. Áttekintik egyebek mellett a köznevelés, a szakképzés, a felsőoktatás és a felnőttképzés új irányait, a technológiai kihívásokat, az oktatási rendszer szerepét a változó világban való eligazodásban.

A konferencia nyitónapján A külhoni magyar oktatás főbb fejlesztési irányairól írtak alá nyilatkozatot a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a határon túli magyar pedagógus szervezetek képviselői.