Kikerülhet a kötelező nyelvvizsga követelménye a felsőoktatási felvételi elvárások közül

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a HÖOK-kal és más szervezettekkel való egyeztetés után azt javasolja a kormánynak, hogy a kötelező nyelvvizsga követelménye kerüljön ki a felsőoktatási felvételi elvárások közül, az erről szóló javaslatot szerdán nyújtja be a kormánynak – jelentette be a tárca parlamenti államtitkára Hajdúszoboszlón, a XXI. Országos Közoktatási Szakértői Konferencián.

Schanda Tamás a szakmai rendezvényen felidézte: a kormány 2014-ben állt elő azzal a javaslattal, hogy a versenyképességi célok elérése érdekében a felsőoktatásba való felvételnek 2020-tól legyen feltétele egy középfokú nyelvvizsga megléte. Mint mondta, akkor minden felelős partnerrel egyeztettek erről, és egyet is értettek, továbbá azt is hangsúlyozta, hogy öt éve volt mindenkinek felkészülni az új szabályozás alkalmazására. „Az elmúlt időszakban azonban különböző szervezetek keresték fel a tárcánkat, hogy a kötelező nyelvvizsga ügyében további tárgyalásokat folytassanak velünk. Meghallgatva a fiatalok, a roma szakkollégisták és a nyelvtanárok véleményét, de továbbra is elköteleződve a versenyképes felsőoktatás iránt, a korábbi döntés felülvizsgálatára teszünk javaslatot” – jelentette be a rendezvényen részt vevő pedagógusok előtt Schanda Tamás. Leszögezte: a kormány továbbra is azon dolgozik, hogy a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek.

Schanda Tamás arról is beszélt, hogy az elmúlt egy-két évben „soha nem látott mértékű digitális fejlesztés valósult meg az iskolákban”. Hozzátette, hogy a tudástársadalom és a mesterséges intelligencia korában „eredményeink fenntartásához az oktatásnak az eddigiekhez képest is jelentősebb szerepe lesz, így a technológiai innovációt a pedagógiai innovációnak is kísérnie kell”. Mint mondta, a magyar gazdaságot a magas hozzáadott érték, az ipar high-tech tartalma viszi előre, a 21. századi technológia pedig jól képzett szakembereket igényel.

„Ezen megfontolások alapján kezdtünk a szakképzés erősítésébe, alkottuk meg a Szakképzés 4.0 stratégiát” – tette hozzá Schanda Tamás, az eddigi intézkedések között megemlítve, hogy a kormány 2010 óta hatékonyabb intézményi struktúrát hozott létre, ingyenessé tette a második szakképzés megszerzését, továbbá a szakképzési törvény nemrég benyújtott tervezetével – osztrák minta alapján – egyszerűbbé, átláthatóbbá, gyakorlatorientáltabbá teszik a szakképzést. Ennek során bevezetik a hároméves szakképző iskolai és az ötéves technikumi rendszert, a törvény várhatóan január 1-jével lép életbe és elsőként a 2020-2021-es tanévbe belépőket érinti – ismertette a részleteket az államtitkár.

A kormány javaslata alapján a szakképzésben dolgozók anyagi megbecsültsége is jelentősen emelkedik majd: ez az intézkedés összesen több mint 32 ezer pedagógust és óraadó tanárt érint, és – 2020-tól, éves szinten – mintegy 35 milliárd forintot különít el rá a kormány. A szakképzésben részt vevő fiatalokat pedig egyrészt általános szakképzési ösztöndíjakkal fogják támogatni, másrészt pedig évente kétezer tehetséges tanuló Apáczai-ösztöndíjat is kaphat – mondta Schanda Tamás Hajdúszoboszlón.

Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) köznevelésért felelős államtitkára a Változások az oktatásban című előadásában kiemelte: a változás folyamatos, az a tudástartalom, azok a módszerek és eszközök, amiket használnak a modern oktatásban, folyamatosan változnak.

Igaz ez a kormányzati politikára is: folyamatosan adaptálni kell a világban zajló változásokat – tette hozzá, megjegyezve, hogy ennek szellemében zajlik jelenleg az új köznevelési stratégia kidolgozása.

Maruzsa Zoltán a stratégia fókuszterületei között az infrastrukturális fejlesztéseket, a pedagógus-ellátottság, illetve utánpótlás biztosítását, és a különleges bánásmódot igénylő gyerekeket ellátó rendszer fejlesztését említette.

Folyamatban van a magyar oktatási rendszer tartalmi megújítása is: az új Nemzeti alaptanterv (Nat), a kerettanterv és az ezzel kapcsolatos tankönyvfejlesztések is fókuszban vannak – jelezte, megemlítve, hogy a Natot várhatóan ez év végéig fogadja el a kormány, és 2020. szeptember 1-jétől valósítható meg.

A háromnapos XXI. Országos Közoktatási Szakértői Konferencián több mint 1300 pedagógus, szakértő, szaktanácsadó, intézményvezető és intézményfenntartó, oktatáskutató, szakpolitikus és felsőoktatási szakember vesz részt. Áttekintik egyebek mellett a köznevelés, a szakképzés, a felsőoktatás és a felnőttképzés új irányait, a technológiai kihívásokat, az oktatási rendszer szerepét a változó világban való eligazodásban.

A konferencia nyitónapján A külhoni magyar oktatás főbb fejlesztési irányairól írtak alá nyilatkozatot a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a határon túli magyar pedagógus szervezetek képviselői.