Mészkő és titáncink

Gőzerővel folynak a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium egykori székházának helyreállítási munkálatai. A Mátyás-templom mellett található épületben eddig – egyebek mellett – 12 ezer négyzetméteren már megerősítették a födémet, túl vannak a közművek teljes kiváltásán, cseréjén, s megkezdődött a Szentháromság téri főhomlokzat rehabilitációja. Az épületben – amelyet az 1904-es állapotnak megfelelően újítanak fel – a pénzügyi tárca működik majd. A nagyszabású építkezés legkorábban 2021 végére fejeződhet be.

A Szent Jobb-körmenet a Szentháromság térre ér 1936-ban. Háttérben a királyi pénzügyminisztérium Fotó: Fortepan

Mivel a felsorolásból is kitűnik, hogy jelentős építési munkáról van szó, arról érdeklődtünk, eddig mennyibe került a felújítás. – Ezzel kapcsolatban mostanában sok téves adat, félreértésre okot adó hibás szám jelent meg a sajtóban. Az eddigi előkészítő munkák költsége 3,5 milliárd forint volt, s a jelenleg folyó kivitelezési munkálatokért 1,2 milliárd forintot kellett kifizetni – közölte a vezérigazgató, majd hozzátette: a teljes költséget a kiviteli tervdokumentáció birtokában, legkorábban 2020 első felében lehet kiszámolni.

Borbély Pál röviden felelevenítette a ház igencsak fordulatos történetét. Az 1900-as éveket megelőzően a Pénzügyminisztérium a budai Vár több lakóépületében, különböző helyszíneken működött.

A Szentháromság tér rendezése, illetve a Mátyás-templom átépítése ­miatt ezeket elbontották, és ekkor született döntés egy, a megerősödő magyar gazdaság közigazgatási irányításához méltó épület kialakításáról. A tervek elkészítésével a kor elismert építészét, Fellner Sándort bízták meg – nevéhez fűződik például a Markó utcai Igazságügyi Palota is. A Szentháromság téri épületet 1904-ben adták át, majd évtizedekig használták a kormányzat reprezentációs helyszíneként és irodaépületként. Budapest ostroma idején azonban több bombatalálat érte, a sérüléseket pedig nem állították helyre. Az 50-es és a 60-as években részleges visszabontást és átépítést végeztek az épületen. Utóbb kollégiumnak és levéltári raktárnak is használták a ház kisebb-nagyobb részét.

A mostani rekonstrukció szakmai fogadtatásáról szólva a vezérigazgató azt mondta: tapasztalatuk szerint azok a hozzáértők, akik Fellner művének részleteit is megismerték, szinte kivétel nélkül támogatják a rehabilitációt. – A műemléki szakemberek legfőbb érve, hogy ami már egyszer elpusztult, azt ne építsük újra. Ha Németországban is így gondolkodtak volna, ma nem lenne egyik híres városuknak sem történelmi belvárosa – fogalmazott Borbély Pál, hozzátéve: ott a második világháború után komoly rekonstrukciókat végeztek, itthon csak most jutottunk el odáig, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozhatunk.

A soron következő feladatokról szólva a vezérigazgató azt mondta, hogy törekednek az eredeti homlokzat visszaállítására, s ahol lehet, visszatérnek az eredeti formákhoz, miként a felhasznált anyagok nagy része is azonos lesz a korabelivel. Ahol a mai előírások ­miatt szükséges, ott korszerű anyagokat – ­például titáncink lemezeket és rozsdamentes rögzítőelemeket – építenek be. – Bontási és építési teendők egyaránt adódnak még, miközben gőzerővel dolgozunk a kiviteli tervek véglegesítésén. A jelenlegi elképzeléseink szerint az építkezés leghamarabb 2021 végére fejeződhet be – mondta Borbély Pál. Megjegyezte: a felújítással egy pusztulófélben lévő műemléki épületet mentenek meg, amely így még legalább száz évig méltó állapotban maradhat.