időjárás 13°C Adalbert 2022. szeptember 27.
logo

Mészkő és titáncink

Jakubász Tamás
2019.11.21. 05:45
Mészkő és titáncink

Gőzerővel folynak a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium egykori székházának helyreállítási munkálatai. A Mátyás-templom mellett található épületben eddig – egyebek mellett – 12 ezer négyzetméteren már megerősítették a födémet, túl vannak a közművek teljes kiváltásán, cseréjén, s megkezdődött a Szentháromság téri főhomlokzat rehabilitációja. Az épületben – amelyet az 1904-es állapotnak megfelelően újítanak fel – a pénzügyi tárca működik majd. A nagyszabású építkezés legkorábban 2021 végére fejeződhet be.

A budai Vár évtizedekkel ezelőtt lerombolt, megcsonkított, elhanyagolt épületei között található a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium egykori székháza is, amely igen előkelő helyen, a Várnegyed központjában a Szentháromság téren, a Mátyás-templom szomszédságában található.

– A több mint százéves épület rekonstrukciója 2017-ben indult el, de az előkészítő munkák már jóval hamarabb megkezdődtek – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a pénzügyi tárca székházának újjáépítését vezető cég, a PM-TÉR6 Nonprofit Kft. vezérigazgatója, amikor a munkálatok jelenlegi állásáról kérdeztük.

Borbély Pál felidézte: az építési folyamatot aprólékos levéltári kutatómunka előzte meg, a feladat ugyanis az, hogy állítsák vissza a ház eredeti, 1904-es állapotát. Ehhez viszont a korabeli tervekre, dokumentumokra és archív fotókra is szükség volt. – A fényképek bizonyítják például, hogy az épület egyes elemei anno nem a tervek szerint épültek meg, ami nem könnyíti meg a mostani munkálatokat – mondta a vezérigazgató.

A Szent Jobb-körmenet a Szentháromság térre ér 1936-ban. Háttérben a királyi pénzügyminisztérium
Fotó: Fortepan

A szakemberek persze nemcsak a levéltárban vizsgálódtak, hanem az épületben magában is: régészeti kutatások mellett tisztítóbontásokat, épületdiagnosztikai vizsgálatokat és – sok egyéb mellett – barlangrendszeri állagvizsgálatot is végeztek.

Így derült ki, hogy az épület műszaki állapota sokkal rosszabb annál, mint amit a tér felőli homlokzat sugall, és például a pinceszinti és az alagsori részek évtizedek óta tartó vizesedése miatt gondoskodni kell a szigetelésről. A vizsgálatok mutattak rá arra is, hogy a vasbeton födémek veszélyes kohósalakot tartalmaznak, így az egész épületegyüttesben teljes födémcsere szükséges.

– Ennek megközelítőleg a felével már elkészültünk, miközben a közművek teljes kiváltását és cseréjét is elvégeztük. Befejeződött az évtizedek alatt elburjánzott hozzáépítések elbontása, és az irattár sem áll már az egyik belső udvarban. Az építészeti szempontból értéktelen, különálló épületrészt nem lehetett megtartani, mert az érvényben lévő statikai, tűzvédelmi és egyéb előírásoknak sem felelt meg. Eközben a Szentháromság téri főhomlokzat rehabilitációja is megkezdődött – vette számba az eddigi főbb lépéseket Borbély Pál.

Mivel a felsorolásból is kitűnik, hogy jelentős építési munkáról van szó, arról érdeklődtünk, eddig mennyibe került a felújítás. – Ezzel kapcsolatban mostanában sok téves adat, félreértésre okot adó hibás szám jelent meg a sajtóban. Az eddigi előkészítő munkák költsége 3,5 milliárd forint volt, s a jelenleg folyó kivitelezési munkálatokért 1,2 milliárd forintot kellett kifizetni – közölte a vezérigazgató, majd hozzátette: a teljes költséget a kiviteli tervdokumentáció birtokában, legkorábban 2020 első felében lehet kiszámolni.

Borbély Pál röviden felelevenítette a ház igencsak fordulatos történetét. Az 1900-as éveket megelőzően a Pénzügyminisztérium a budai Vár több lakóépületében, különböző helyszíneken működött.

A Szentháromság tér rendezése, illetve a Mátyás-templom átépítése ­miatt ezeket elbontották, és ekkor született döntés egy, a megerősödő magyar gazdaság közigazgatási irányításához méltó épület kialakításáról. A tervek elkészítésével a kor elismert építészét, Fellner Sándort bízták meg – nevéhez fűződik például a Markó utcai Igazságügyi Palota is. A Szentháromság téri épületet 1904-ben adták át, majd évtizedekig használták a kormányzat reprezentációs helyszíneként és irodaépületként. Budapest ostroma idején azonban több bombatalálat érte, a sérüléseket pedig nem állították helyre. Az 50-es és a 60-as években részleges visszabontást és átépítést végeztek az épületen. Utóbb kollégiumnak és levéltári raktárnak is használták a ház kisebb-nagyobb részét.

A mostani rekonstrukció szakmai fogadtatásáról szólva a vezérigazgató azt mondta: tapasztalatuk szerint azok a hozzáértők, akik Fellner művének részleteit is megismerték, szinte kivétel nélkül támogatják a rehabilitációt. – A műemléki szakemberek legfőbb érve, hogy ami már egyszer elpusztult, azt ne építsük újra. Ha Németországban is így gondolkodtak volna, ma nem lenne egyik híres városuknak sem történelmi belvárosa – fogalmazott Borbély Pál, hozzátéve: ott a második világháború után komoly rekonstrukciókat végeztek, itthon csak most jutottunk el odáig, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozhatunk.

A soron következő feladatokról szólva a vezérigazgató azt mondta, hogy törekednek az eredeti homlokzat visszaállítására, s ahol lehet, visszatérnek az eredeti formákhoz, miként a felhasznált anyagok nagy része is azonos lesz a korabelivel. Ahol a mai előírások ­miatt szükséges, ott korszerű anyagokat – ­például titáncink lemezeket és rozsdamentes rögzítőelemeket – építenek be. – Bontási és építési teendők egyaránt adódnak még, miközben gőzerővel dolgozunk a kiviteli tervek véglegesítésén. A jelenlegi elképzeléseink szerint az építkezés leghamarabb 2021 végére fejeződhet be – mondta Borbély Pál. Megjegyezte: a felújítással egy pusztulófélben lévő műemléki épületet mentenek meg, amely így még legalább száz évig méltó állapotban maradhat.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.