Panyi Miklós, az Alapjogokért Központ nemzetközi ügyekért felelős igazgatóhelyettese a „megosztottság és a kudarcok öt éveként” jellemezte az EB 2014 és 2019 közötti, Jean-Claude Juncker vezette időszakát.
Most sokkal jobbak a magyar pozíciók, mint 2014-ben, sikerült a csúcsjelölti rendszert, a többi között a közép-európai kormányfők vezetésével, megbuktatni – közölte, sikerként értékelve, hogy az EB elnökét nem Frans Timmermannsnak hívják.
Panyi Miklós fontosnak nevezte, hogy a magyar uniós biztos olyan hangsúlyos portfóliót kapott, amilyet még sosem. Megszűnt az Európai Parlamentet a korábban több mint ötven éven keresztül jellemző kétpárti koalíciós többség, és az EU történetében először az hárompártivá szélesedett – hívta fel a figyelmet az AK igazgatóhelyettese a liberálisok e körbe kerülésére utalva. Panyi Miklós prognózisa szerint emiatt az EP működése „sokkal törékenyebb” lesz, ami rányomja a bélyegét az egész unió működösére.
Panyi Miklós azt remélte, hogy az EU hamarosan le tudja zárni a Juncker-korszakból öröklött „Brexit-vergődést”, majd jelezte: a von der Leyen-bizottságnak az első fél évben kezdenie kell valamit a migráció kérdésével. Azzal kapcsolatban egy új, „a kölcsönös érdekeken és tiszteleten alapuló” szellemiségre számít Panyi Miklós az új EB-elnök megnyilatkozásai alapján.
Az igazgatóhelyettes kockázatként azonosította, hogy a 27 tagú testületben nincs néppárti többség, továbbá azt is, hogy annak első alelnöke az a holland szocialista Frans Timmermans, akivel az elmúlt években számos vitája volt a magyar kormánynak.
Pócza István vezető elemző a kutatás módszertanáról közölte: a biztosjelölti meghallgatáson elhangzottak voltak elsődleges forrásaik, majd kiválasztottak Magyarország szempontjából kiemelkedő tizenegy területet – köztük a migrációt, a terrorizmust és biztonságot, a nyílt társadalmat és a családtámogatást – majd a jelölteket egy a baloldali-globalista viszonyulástól a nemzeti, konzervatív, szuverenista politikai beállítottságig tartó skálán értékelték.
