A korlátlan verseny helyett együttműködés szükséges

Szánthó Miklós felvetésére Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos fejtette ki álláspontját környezetünk helyzetéről és az ezzel összefüggésben zajló politikai vitákról.

A nemzetközi globalista progresszió globális környezeti problémákat hozott létre, amelyekre most szintén globális megoldásokat kínálnak, de mindez téves világképen alapszik, ellentétben áll a természet törvényeivel – hangzott el a napokban a szuverenitás témaköré­ben az Alapjogokért Központ által rendezett műhelybeszélgetésen. A központ vezetője, Szánthó Miklós felvetésére Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos fejtette ki álláspontját környezetünk helyzetéről és az ezzel összefüggésben zajló politikai vitákról. Ferencz Orsolya a probléma eredendő okának az internacionalista baloldal és a liberalizmus hibás ideológiáját nevezte meg. Ez a darwinizmus társadalomelméletbe történő téves átültetéséből adódó, állandó progressziót feltételező alapvetés, amelyből következik a folyamatos verseny, a korlátlan növekedés, a túltermelésre és túlfogyasztásra ösztönző szabad piac. – Mindez a véges erőforrások észszerűtlen kiaknázásával és környezetünk pusztításával jár – fűzte hozzá. Szerinte ezzel szemben áll a keresztény-konzervatív világkép, amelynek alapja az együttműködés, a természettel harmóniában élő társadalom, egymás legyőzése helyett.

A Földünket veszélyeztető folyamatokra is így lehet valódi megoldásokat találni, a probléma sokrétű, földrajzi helyenként változó, ezért nem jók a nemzetek bevonása nélkül megalkotott globális válaszok, sokkal inkább a lokalitások koordinált együttműködésére, a helyi-nemzeti szintre kell helyezni a hangsúlyt – fejtette ki a miniszteri biztos.

Kitért arra is: léteznek olyan technológiák, amelyekkel jelentősen csökkenteni lehet a légkör szennyezését és a környezet terhelését, a szén-dioxid-kibocsátást anélkül, hogy életszerűtlen, a gazdaságot megrendítő radikális és megvalósíthatatlan korlátozásokat vezetnének be a mobilitás és egyéb gazdasági-társadalmi alrendszerek területén. – A magyar kormány jó példával jár élen, hiszen a tervek szerint 2030-ra a magyar energiatermelés 90 százalékban karbonsemleges lesz – hangsúlyozta Ferencz Orsolya.